Vastagbéltükrözés

a vastagbél vizsgálata
(Kolonoszkópia szócikkből átirányítva)

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) a vastagbél teljes és a vékonybél végső szakaszának vizsgálata.

A vizsgálati folyamatokat a svájci Peter Deyhle fejlesztette ki 1969-ben. Az első szűréseket is ő végezte el.

Orvosi javallatSzerkesztés

  • szűrés 50 éves kortól, másodlagos megelőzés céljából
  • amikor vér jelenik meg a székletben
  • tumor vagy ismeretlen elsődleges tumor áttétének megkeresésének céljából, különösen a beteg testtömegének váratlan csökkenésekor
  • krónikus gyulladásos bélbetegségek kialakulásakor
  • váratlan béltevékenységnél, például székrekedés, hasmenés
  • egyéb hasi panaszoknál
  • vastagbélpolip műtéti eltávolítása és vastagbélrák kezelése után

A vastagbélrák és egyéb betegségek kezdeti felismeréseSzerkesztés

A kezelőorvos vagy gasztroenterológus mielőtt vastagbéltükrözést rendelne el a betegnél, több dolgot is megvizsgál. Például a bélműködés rendellenességére lehet következtetni, ha az étvágy megváltozik vagy diéta nélkül is jelentős testtömegcsökkenés alakult ki. Ezenkívül ilyenkor puffadás érzése, hányás, szédülés is felléphet a betegnél.

A has fonendoszkópos meghallgatásával felismerik a bélhangokat, ami információt nyújt a bélműködésről. A has tapintásos vizsgálatával a gyomor és a bélrendszer elváltozásainak jeleit keresik. A rektális vizsgálatkor a bélnyálkahártya és az alsó bélszakaszok állapotát lehet meghatározni.[1]

A vastagbélrák szűrése székletvizsgálat segítségével történik úgy, hogy nem látható vért keresnek benne. A vizsgálatot évente ajánlják elvégezni, nőknek és férfiaknak egyaránt. A betegség minél koraibb diagnosztizálása érdekében fontos a vizsgálatokon való rendszeres részvétel.[2]

Vizsgálat előkészítéseSzerkesztés

A vastagbelet a vizsgálat előtt ki kell üríteni, hogy a vizsgálatot ne akadályozzák a székletmaradványok. Erre a célra erős hatású hashajtót használnak, amit a vizsgálatot megelőző napon, vagy néhány órával a vizsgálat előtt ortográd bélmosással juttatnak be a beteg szervezetébe. Sok páciens számára nehéz és kényelmetlen a hashajtás a polietilén-glikol oldatokkal. A betegeknek 3-5 liter folyadékot kell meginni néhány órán belül. Az oldat kellemetlen íze enyhíthető almalé hozzáadásával. Lehetőség van kombinált ozmotikus hashajtók használatára is, amelyek a szekréciót és motilitást fokozzák. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a keringési terhelés nagyobb lehet.

A vizsgálati eszközSzerkesztés

 
Rugalmas kolonoszkóp

A rugalmas kolonoszkóp 1 centiméter átmérőjű, hossza pedig 120 centiméter. Manapság általában már videó kolonoszkópot használnak, ami a képet továbbítja egy monitorra, amin akár a beteg is nézheti a vizsgálati folyamatot. Az eszköz szívási funkciót is el tud látni, amivel az öblítőfolyadékot és a folyékony székletmaradványokat is el lehet távolítani. Kis átmérőjű cső is található benne, amibe kis méretű fogók helyezhetőek. Emiatt alkalmas szövetminták vételére és polipok eltávolítására is.

Éber altatás és monitorozásSzerkesztés

Midazolám nyugtatót és szükség esetén tramadol vagy petidin fájdalomcsillapító injekciót adnak a páciensnek, hogy elviselhető legyen a vizsgálat. Ezenkívűl propofol érzéstelenítőt is adnak, ezért nem éreznek semmit az eljárás során. Azonban ezeknek az anyagoknak a használata a vizsgálat szövődményeinek kialakulását okozhatják.[3] Különösen szív- és érrendszeri és légzőszervi szövődmények alakulhatnak ki, emiatt néhány esetben halállal végződhet a tükrözés [4]

A beteget az éber altatás alatt folyamatosan megfigyelés alatt tartják. Pulzoximétert helyeznek az egyik ujjra, amivel a pulzust és a véroxigénszintet mérik.

Felfedezhető betegségekSzerkesztés

  • diverticulumok
  • polipok
  • gyulladások (például gyulladásos krónikus bélbetegségek, pszeudomembranózus kolitisz)
  • fekélyek
  • tumorok
  • szűkületek
  • bélnyálkahártya vérzése
  • paraziták, idegentestek

JegyzetekSzerkesztés

  1. N. Menche, T. Klare (Hrsg.), A. Bürger–Mildenberger, J. Willert. Innere Medizin. Lehrbuch für Krankenpflegeberufe – Pflege bei Erkrankungen des Magen-Darm-Traktes, 4. kiadás, München: Elsevier GmbH, 318-319. o. (2005) 
  2. Richtlinie des Gemeinsamen Bundesausschusses organisierte Krebsfrüherkennungsprogramme (PDF). g-ba.de, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  3. A. Riphaus et al.: S3-Leitlinie „Sedierung in der gastrointestinalen Endoskopie” 4.1.4. (PDF). dgvs.de, 2015. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  4. Guido Schachschal. Praktische Koloskopie, 17. o. (2010) 

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Koloskopie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.