A városszerkezet koncentrikus modellje (más néven Burgess-modell) az első olyan modell, amely a különböző társadalmi csoportok eloszlásának magyarázatára vállalkozott városi területeken. Ernest Burgess szociológus alkotta meg 1925-ben egyetlen város, Chicago példájára alapozva. A városi területhasználatot koncentrikus körökkel modellezi: a központban a központi üzleti negyed (central business district, CBD) található, majd kifelé haladva különféle területhasználatok váltják egymást. Tőle eltérő megközelítések a szektormodell és a többmagvú modell.

Jelmagyarázat
A központi üzleti negyed
B átmeneti zóna
C munkásosztály lakóövezete
D ingázók övezete
E vidéki terület
Burgess koncentrikus modellje
  CBD
  Ipari övezet
  Átmeneti övezet
  A munkásosztály lakóövezete
  Magas státuszú lakóterület
  Az ingázók övezete

A modell szerint a város központja a központi üzleti negyed, körülötte pedig egyre tágabb kört alkotva az átmeneti övezet, a munkásosztály lakóövezete, a magas státuszú lakóterület és az ingázók övezete következik. Burgess megfigyelte, hogy a városközponttól való távolság összefügg az ott lakók társadalmi státuszával: a magasabb státuszúak általában távolabb laknak a CBD-től. Ahogy a város nőtt, Burgess azt is megállapította, hogy a CBD bővült, és ez a külsőbb gyűrűket is kifelé tolta.

A modell korlátai szerkesztés

  • Domborzati adottságok – egyes szektorok növekedését a domborzati adottságok korlátozhatják
  • Ingázók – az ingázók ellentétben állnak az elmélettel, mert nem tartoznak a legmagasabb státuszúak közé, mégis távol laknak a városközponttól
  • Kereskedelem, ipar és szórakoztatás decentralizációja
  • Városrehabilitáció és dzsentrifikáció – drága ingatlanok kialakítása alacsony státuszú övezetekben
  • Nagy-Britanniában számos új lakónegyed létesült a városok szélén

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Concentric zone model című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.