Korallgarnéla
A korallgarnéla (Stenopus hispidus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Stenopodidae családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Korallgarnéla a Nagy-korallzátonyon
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Stenopus hispidus (Olivier, 1811) | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Korallgarnéla témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Korallgarnéla témájú médiaállományokat és Korallgarnéla témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésA korallgarnéla a korallzátonyokat övező sekély tengerekben a trópusokon mindenütt előfordul a Mexikói-öböltől és a Karib-térségtől egészen Új-Zéland északi szigetéig. Jelentős állománya él például az ausztrál Nagy-korallzátonyon. Az akvaristák szívesen tartanak korallgarnélát.
Megjelenése
szerkesztésA korallgarnéla hossza 6 centiméter. A nőstény jóval nagyobb, mint a hím. Öt pár lába van (az ollókkal együtt). A tapogatói három ágra oszlanak, és igen hosszúak. A garnéla velük integet, így magához csalva a tisztításra vágyó halakat. A nagy méretű olló korallvörös-fehér színezete jelzi a halaknak a tisztogató tanya pontos helyét. A garnéla sebesen végighúzza ollóját a hal testén, majd a szájához emeli a táplálékot.
Életmódja
szerkesztésA kifejlett állatok párban élnek, a fiatalok magányosak. A korallgarnéla a zátony egy előrenyúló korallága alatt, félig rejtve tanyázik, így védettséget élvez a ragadozókkal szemben. Tápláléka kisebb tengeri állatok, illetve a halak nyálkája és paraziták. A harmadik pár lábának megnagyobbodott ollóját használja arra, hogy felszedegesse a halak kültakaróját borító szennyeződéseket és parazitákat, eközben belekóstol az állatot védő nyálkarétegbe is.
Szaporodása
szerkesztésAz ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. Egy nőstény több száz petét is cipelhet egyszerre, a hasoldalán. A felnőtté válásig, a lárvák körülbelül öt lárvastádiumon mennek keresztül.
Források
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Stenopus hispidus (Olivier, 1811) WoRMS
- Olivier, A.G., 1811. Suite de l’Introduction à l’Histoire Naturelle des Insectes. Palèmon. In: Olivier, A.G., Encyclopédie Méthodique. Histoire Naturelle. Insectes, volume 8: 656-670. H. Agasse, Imprimeur-Libraire, Paris.
- ORTMANN, A.E. (1893). Decapoden und Schizopoden. In: Hensen, V. (ed.), Ergebnisse der Plankton-Expedition der Humboldt-Stiftung. Kiel und Leipzig, Lipsius und Tischer. 2: 1-120, 7pls.
- Olivier, A. G. (1791). Histoire Naturelle. Insectes. Par M. Olivier. In: Encyclopédie Méthodique, ou par ordre de matières; par une société de gens de lettres de savans et d’artistes. Paris. Tome 6, 704 pp.
- Latreille, P.A. (1802-1805). Histoire Naturelle, Générale et Particulière des Crustacés et des Insectes : Ouvrage Faisant Suite aux Oeuvres de Leclerc de Buffon, et Partie du Cours Complet d´Histoire Naturelle Rédigé par C.S. Sonnini. 14 vols. F. Dufart, Paris.
- Webber, W.R.; Fenwick, G.D.; Bradford-Grieve, J.M.; Eagar S.G.; Buckeridge, J.S.; Poore, G.C.B.; Dawson, E.W.; Watling, L.; Jones, J.B.; Wells, J.B.J.; Bruce, N.L.; Ahyong, S.T.; Larsen, K.; Chapman, M.A.; Olesen, J.; Ho, J.; Green, J.D.; Shiel, R.J.; Rocha, C.E.F.; Lörz, A.; Bird, G.J.; Charleston, W.A. (2010). Phylum Arthropoda Subphylum Crustacea: shrimps, crabs, lobsters, barnacles, slaters, and kin, in: Gordon, D.P. (Ed.) (2010). New Zealand inventory of biodiversity: 2. Kingdom Animalia: Chaetognatha, Ecdysozoa, Ichnofossils. pp. 98–232.
