Korrespondenciaelv

A klasszikus fizika és a kvantumfizika közötti kapcsolatot Niels Bohr (1885–1962) Nobel-díjas dán fizikus fogalmazta meg az úgynevezett korrespondenciaelvben, mely szerint mindkét elmélet bizonyos körülmények között azonos eredményre vezet.

Nagy kvantumszámok esetén a kvantumfizika következtetéseinek és eredményeinek át kell menniük a klasszikus fizika megfelelő következtetéseibe és eredményeibe. Más szavakkal az elv azt mondja ki, hogy a klasszikus elmélet és az azt továbbfejlesztő elmélet között törvényszerű kapcsolatnak kell fennállnia.

Ha egy rendszer energiája nagy az egymás után következő energianívók különbségéhez képest, akkor a kvantumelmélet eredményei alig különböznek a klasszikus elmélet folytonos eredményeitől, vagyis megszűnik a kvantumosság. Az elv teljesülése belátható a H-atom sugárzása esetében.

Hasonló a helyzet a relativitáselmélet esetében is. Ha a sebesség jóval kisebb, mint a fénysebesség, akkor a speciális relativitáselmélet mechanikai összefüggései a newtoni mechanika összefüggéseibe mennek át. (Gépeket, épületeket, hidakat stb. biztonságosan lehet tervezni és építeni kvantummechanikai tudás nélkül.)

Irodalom

• Erostyák-Kozma-Bergou-Pintér: Általános fizika III. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003.  

Kapcsolódó szócikkek

• http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0804/HajduJ.pdf Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben