Főmenü megnyitása

A Koszorú Arany János szerkesztésében 1863. január 4. és 1865. június 25. között megjelent magyarországi hetilap volt. Arany János korábbi Szépirodalmi Figyelő című esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilapja folytatásának tekinthető.

TörténeteSzerkesztés

Arany János élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság az igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Előbb Szépirodalmi Figyelő néven jelentetett meg egy esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilapot. Ennek a megszűnése után kísérletezett a szintén rövid életűnek bizonyult Koszorú kiadásával.

Arany nemcsak szerkesztő, hanem egy személyben a Koszorú kiadója és laptulajdonosa is volt. A Koszorú terjedelmében felülmúlta a Szépirodalmi Figyelőt. Vasárnaponként jelent meg, 24 oldalon, az előfizetési díj évi 12 forint volt. A hetilapot Emich Gusztáv nyomdája készítette, 1000 ívért 50, képenként 80–100 forintot számítva. Az előfizetők száma a lap indulásakor elérte az 1545-öt, sőt, az első számok 1800 példányban keltek el. A lap a második félévét 1200 előfizetővel kezdte - és 821-gyel zárta (Arany János nagyon elkeseredett, 1863. december 13-án azt írta Tompa Mihálynak: „már nem sokat kell szállnia azon mértékig, midőn bukás nélkül nem folytathatom”. 1864 végén a lap vetélytársai azt híresztelték, hogy Arany János hazaköltözött Szalontára - erre a hírre a szerzők nem küldtek több kéziratot és az érdeklődők száma 700-ra csökkent.

Arany Jánosnak ismét csalódnia kellett: az igényes, maga színvonalú kritika a vártnál kevesebb előfizetőt vonzott - a Koszorú 1865 őszén megszűnt.

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar irodalmi lexikon 1. kötet, 51 - 52., valamint 677 - 678. old.
  • mek.oszk.hu

JegyzetekSzerkesztés