Krómsárga galambgomba

gombafaj

A krómsárga galambgomba (Russula claroflava) a galambgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, savanyú talajú lápokon nyírfa alatt élő, ehető gombafaj.

Krómsárga galambgomba
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Tudományos név
Russula claroflava
Grove (1888)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Krómsárga galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Krómsárga galambgomba témájú médiaállományokat és Krómsárga galambgomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A krómsárga galambgomba kalapja 4-10 cm széles, alakja kezdetben domború, majd ellaposodik, közepe bemélyedhet. Felülete sima, nedves időben fénylő, szárazon matt. Színe citrom-, króm- vagy aranysárga, néha enyhe zöldes árnyalattal.

Húsa puha, színe fehéres, sérülésre megszürkül. Szaga gyengén gyümölcsre emlékeztet, íze enyhe.

Lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon fehér, később okkersárgás. Sérülésre szürkésre változnak.

Tönkje 4-9 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres. Színe fiatalon fehér, később megszürkül, a tövénél sokszor okkeresen foltosodik.

Spórapora halvány okkersárga. Spórája elliptikus, felszíne hálózatosan tüskés, mérete 8-9 x 6,5-7,5 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

A többi sárga színű galambgombától szürkülő, nem csípős húsa különíti el. Hasonlíthat hozzá a tarkahúsú galambgomba (Russula decolorans), amely nem csípős és szürkülő, de húsa a szürkülés előtt vörösödik, kalapja inkább narancsos árnyalatú és lucfenyő alatt fordul elő.

A krómsárga galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
sárga
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy benyomott
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka.

Erősen savanyú talajon, nedves környezetben, mocsarakban, gyakran tőzegmohalápokon él, elsősorban nyírek alatt, de mikorrhizás kapcsolatba léphet rezgőnyárral és égerrel is. Augusztustól októberig terem.

Ehető gomba. Magyarországon 2005 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés