I. e. 55

(Kr. e. 55 szócikkből átirányítva)

Évszázadok: i. e. 2. századi. e. 1. század1. század

Évtizedek: i. e. 100-as éveki. e. 90-es éveki. e. 80-as éveki. e. 70-es éveki. e. 60-as éveki. e. 50-es éveki. e. 40-es éveki. e. 30-as éveki. e. 20-as éveki. e. 10-es éveki. e. 1-es évek

Évek: i. e. 60i. e. 59i. e. 58i. e. 57i. e. 56i. e. 55i. e. 54i. e. 53i. e. 52i. e. 51i. e. 50

EseményekSzerkesztés

RómaSzerkesztés

  • Cnaeus Pompeius Magnust (másodszor) és Marcus Licinius Crassust (másodszor) választják consulnak. A consulválasztás nem zajlik le erőszak nélkül; a velük vetélkedő Lucius Domitius Ahenobarbust Pompeius emberei nem engedik a Forumra, kísérőit szétkergetik, fáklyavivőjét megölik. Az aedilisválasztáson is verekedés tör ki, több embert megölnek. A közelben álló Pompeius ruhája is véres lesz; amikor hazamegy terhes felesége úgy megijed, hogy elvetél.
  • Caius Trebonius néptribunus kezdeményezésére törvényt hoznak, amely Crassusnak juttatja Syria provincia kormányzását (Crassus a pártusok ellen akar háborút indítani), Pompeius pedig Hispania Citerior és Hispania Ulterior tartományokat kapja.
  • A gall háborúban a kelta usipetes és tencteri törzsek (melyek a szvébek nyomása miatt átkeltek a Rajnán) letelepedést kérnek Galliában, de Caesar ezt megtagadja. A kelták mintegy 800 fős lovascsapata szétkergeti a rómaiak gall szövetségeseinek ötezres seregét, mire Caesar megtámadja a táborukat és válogatás nélkül lemészárolja őket, beleértve a nőket és gyerekeket is. Állítása szerint 430 ezer embert gyilkoltat le.
  • Caesar ezt követően látványos, de stratégiailag nem szükséges hadmozdulatokat hajt végre: hidat veret a Rajnán és a rómaiak közül elsőként vezet támadást a folyón túlra. Néhány napos fosztogatás után visszavonul és felégeti a hidat. Augusztus végén két légióval átkel Britanniába (szintén először Róma történetében), de a britonok erős sereggel várnak rá és nem hagyják partra szállni. A rossz időjárás ellenére északabbra hajózik és végül sikerül kicsikarnia a partraszállást. A britonok támadását visszaveri, de mivel lovasságát nem tudta áthozni és erői kevésnek bizonyultak, visszavonul Galliába.
  • Caesar visszatér Rómába, ahol hősként ünneplik. A szenátus húsz napos hálaadást rendel el a tiszteletére.
  • Rómában elkészül az első kőszínház, a Pompeius teátruma (Theatrum Pompeii).

Pártus BirodalomSzerkesztés

  • II. Oródész fellázad és elűzi a trónról bátyját, IV. Mithridatészt. Mithridatész Syriába menekül, ahol Aulus Gabinius helytartó a támogatásáról biztosítja. Elkíséri az Eufráteszig, de ezután az egyiptomi hadjárat miatt inkább délnek fordul. Mithridatész zsoldosaival elfoglalja Mezopotámiát.

EgyiptomSzerkesztés

  • A trónról korábban elűzött XII. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó 10 ezer talentumot fizet Aulus Gabinius syriai helytartónak, hogy segítsen visszaszerezni országát. A rómaiak legyőzik az egyiptomi határvédő csapatokat és elfoglalják Alexandriát. Ptolemaiosz visszanyeri uralmát és lefejezteti trónbitorló lányát, IV. Berenikét.
  • Gabinius távollétében II. Arisztobulosz volt júdeai király fia, Alexandrosz újabb lázadást robbant ki és elűzi II. Hürkanosz jeruzsálemi főpapot. Gabinius visszatér Júdeába, a Tabor-hegynél szétveri Alexandrosz csapatait, visszahelyezi tisztségébe Hürkanoszt és öt adminisztratív körzetre osztja fel Júdeát (Jerusalem, Amathus, Jericho, Sepphoris és Gadara). .

BalkánSzerkesztés

ÖrményországSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 55 av. J.-C. című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.