Főmenü megnyitása

Kristóf László (Nógrádverőce, 1911. augusztus 30.Budapest, 1959. november 28.) csendőr nyomozó törzsőrmester, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás részeként Ságvári Endre 1944-es letartóztatásában való részvétele miatt ártatlanul kivégeztek.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kristóf László református vallású, törpebirtokon gazdálkodó család első gyermekeként született Verőcén. 1933-ban bevonult katonának, majd 1937-ben a csendőrség állományába lépett, ahol 1944-ig szolgált. 1942-ben kinevezték csendőrnyomozóvá a budapesti központi nyomozóparancsnokságra. 1943-ban feleségül vette a Békés megyei Nagy Irént. Feladata kezdetben a jobboldali szélsőséges csoportok megfigyelése volt, majd 1944-től áthelyezték a baloldali részlegre. 1944. július 27-én az illegális kommunista párt egyik körözés alatt állt meghatározó vezére, Ságvári Endre letartóztatásában részt vett. A szolgálati eljárásrendnek megfelelő fellépés során Ságvári először megadást színlelt, majd előkapva revolverét, tüzelni kezdett, ami során egy hatósági személyt halálosan, két személyt pedig - köztük Kristóf Lászlót - súlyosan megsebesített. A tűzharcban Cselényi Antal rendőrdetektív jogszerű fegyverhasználata következtében Ságvári Endre halálos sebet kapott és a mentőautóban életét vesztette. Kristóf László súlyos sérülése nehezen gyógyult, a front elől Grazba menekítették. A háborúban egy bombatámadásban elvesztette édesanyját, így felesége rokonaihoz költözött Békés megyébe. Eleinte Köröstarcsán, majd Békéscsabán élt. Az 1956-os szabadságharcban fegyveresen nem vett részt, de több alkalommal élelmiszert szállított a fővárosba a felkelők segítésére.[2]

Elítélése és kivégzéseSzerkesztés

Kristóf Lászlót a háború utáni funkcionáriusok nem keresték, mivel tévedésből holtnak nyilvánították, mert a kórház, ahol korábban kezelték, bombatámadásban megsemmisült. Egy besúgó ténykedése nyomán 1958. január 22-én letartóztatták. Kristóf László először szökést kísérelt meg, mivel tudta, hogy a Ságvári-ügy miatt valószínűleg kivégzés vár rá. A népbíróság egy klasszikus koncepciós perben első fokon halálra ítélte, a kommunista diktatúra alatt mártírkultuszt kapott Ságvári Endre "megölésében" való részvétele miatt. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság ítélete az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A koholt vád hátterében a diktatúra azon törekvése állt, hogy az 56-os felkelést összemossa az 1944 előtti hatalom szereplőivel, azt a téves látszatot keltve, mintha a szabadságharc kirobbanásához a "horthysta reakció" elemei nagymértékben hozzájárultak volna. Kristóf László perében a rettegett Dr. Mátyás Miklós hadbíró őrnagy járt el. 1959. november 28-án az ítéletet végrehajtották. Holttestét a rákoskeresztúri 301-es parcella 22. sorának 29. helyére jegyezték be más személyekkel együtt, ahol azonban nem sikerült azonosítani.[3]

RehabilitálásSzerkesztés

2006-ban a Legfelsőbb Bíróság Kristóf Lászlót rokonainak keresetére felmentette a koncepciós perben megfogalmazott vádak alól, és kimondta, hogy ártatlanul végezték ki. Az ítélet rámutatott arra, hogy Ságvári Endre törvényes intézkedés során, jogszerű fegyverhasználat következtében halt meg, ráadásul Kristóf nem lőtt, csak az igazoltatásban vett részt. Az eljárás során jogi képviselőként Dr. Zétényi Zsolt járt el. A felmentő ítélettel szemben néhány baloldali közéleti személyiség éles ellenérzéseit fogalmazta meg.[1]

EmlékezeteSzerkesztés

2017. március 24-én Verőce község önkormányzata emléktáblát állíttatott Kristóf László szülőháza falán. Szülőhelyén, Verőce temetőjében 2017. november 4-én, az Emlékezés Napján kopjafát állított a Magyar Patrióták Közössége.[4] A megemlékezésen Dr. Zétényi Zsolt mondott emlékező beszédet.[5]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés