Krki híd

híd Horvátországban

A Krki híd (horvátul: Krčki most, régebben Titov most, azaz „Tito híd” volt a neve) köti össze horvátországi Krk szigetet a szárazfölddel. Átadásakor a világ legnagyobb beton ívhídja volt.

Krki híd
Elhelyezkedése Horvátország, Tengermellék-Hegyvidék megye, Krk sziget
Áthidalt akadályKvarner-öböl
Szerkezettípus2 nyílású felsőpályás vasbeton ívhíd
Funkcióközúti híd
Anyagvasbeton
Legnagyobb támaszköz486,3 m
Teljes hosszúsága1430 m
Szélesség11,40 m
Magasság(víztől a hídoszlop tetejéig) 67 m
Sávok száma2 + gyalogos/bicikliút
TervezőIlija Stojadinović, közreműködött Vukan Njagulj és Bojan Možina
Építés kezdete1976. július
Átadás ideje1980. július 19.
Elhelyezkedése
Krki híd (Horvátország)
Krki híd
Krki híd
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 14° 34′ 08″45.245812°N 14.568880°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 14° 34′ 08″45.245812°N 14.568880°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Krki híd témájú médiaállományokat.

A közúti híd egy vasbeton ívhíd felsőpályás közúti forgalommal. A híd két részből áll közepén a kicsiny Szent Márk-szigettel. A nagyobb hídnyílás a Tihi-csatorna (Tihi Kanal) felett a szárazföldtől a Szent Márk-szigetig, a kisebb a szigettől a Bóra-csatorna (Burni Kanal) felett a Krk-szigetig épült fel. A csatorna a nevét a térségre jellemző bóráról kapta.

A támaszok távolsága 390 m és 244 m. A boltívek alkalmazásával a víz alatt fekvő ívek távolsága eléri a 416 m-t.

Története

szerkesztés

A hidat Ilija Stojadinović tervezte Vukan Njagulj és Bojan Možina közreműködésével. Fővállalkozó a Mostogradnja Beograd, alvállalkozója a Hidroelektra Zagreb volt.

Építésének kezdete 1976 júliusa volt, a kivitelezés 4 évet vett igénybe. Átadásakor – 1980. július 19-én – a világ legnagyobb beton ívhídja volt, 85 m-rel megelőzve a Gladesville hidat Sydney-ben. 1996-ban a Kínában felavatott Vanhszien híd vette át az elsőséget a maga 420 méterével. A híd közúti átvezetése 1430 métert tesz ki. Az ív nyílásmagassága 67 m.

Mindkét ívet a helyszínen előre gyártott szekrény zsaluzattal, helyszíni betonozással és segédtartó kötélzettel építették fel. Mindkét hídpillér egyszerre közelítette meg egymást és középen kapcsolódtak össze.

Az építkezést a szél is nehezítette. 20 500 m³ betont, 130 tonna feszítőacélt és 4 500 tonna betonacélt használtak fel. Átlagosan 350 fő dolgozott az építkezésen. Az egykori munkásszállás ma Uvala Scott néven szálloda a híd lábánál.

Átadáskor Tito híd névre keresztelték. 1980-tól 2000-ig 27,2 millió autós haladt át a hídon.

A területre a parti hegyvidék felől gyakran lecsap a bóra. 1987. január 17-én 19:25 órakor a szél sebessége a hídon elérte a 220 km/h-t. Ezidáig mért legnagyobb maximális szélerőséget 2013. november 11-én jegyezték fel: 237 km/h.[1] A veszélyes szélsebesség idején a híd forgalmát a balesetek elkerülése érdekében lezárják.

A híd panorámaképe

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Krk-Brücke című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés