Főmenü megnyitása

Kuan Jü (Guan Yu) születésének ideje nem világos de 219 őszén halt meg. A három királyság románcából ismerjük életének jelentős részét. Xie megyében született, Hedong városában (mai Yucheng). A késő Qin dinasztia idején megtalálták a sírját, és mint kiderült, értelmiségi családból származott, ellentétben a könyvben leírtaktól.

Kuan Jü
Guanyu.jpg
Született 162
Yanhu District
Elhunyt 219 (56-57 évesen)
Nanzhang County
Gyermekei
  • Guan Ping
  • Guan Xing
  • Lady Guan
Foglalkozása tiszt
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuan Jü témájú médiaállományokat.

Szülőhelyét el kellett hagynia, mert kegyetlensége egy helyi hivatalnokot megölt, ekkor 23 éves kora körül járhatott. Majd 5 évvel később csatlakozott Liu Pejhez, aki sereget toborzott a sárgaturbános felkelés leverésére, találkozásuk napján Kuan Jü, Liu Bei és Zhang Fei testvériséget fogadtak. Harcban nem akadt párja. Mikor a tartományurak szembeszegültek Dong Zhou főminiszterrel, több tábornokot győzött le és a páratlan Lu Bu-val is megküzdött egyenrangúként. Cao Cao, az új főminiszter a császárt bábként használva nyíltan szembehelyezkedett Liu Pejjel. Miután Zhang Fei lerészegedik, elűzik Xiaopeiből és Cao Cao szerzi meg a várost. Liu Bei nem térhet vissza, és így Kuan Jü marad a két feleségével (túszok). Cao Cao tisztelettel bánik vele és megkéri: segítse őt a Yuan Shao elleni harcban. Miután Kuan Jü értesült hogy Liu Bei életben van, elindult hozzá, két feleségével együtt, de Cao Cao egyik tisztje a császárt használva egy dekrétumban parancsba adta a határ menti tiszteknek, hogy öljék meg, de amaz átvágta magát és sikeresen visszajutott testvéreihez. A jól ismert Vörös sziklák menti csatában foglyul ejtette a menekülő Cao Cao-t, de régi barátságukra emlékezve szabadon engedte, vállalva az esetleges kivégzést. Miután stabilizálódott a Su (蜀) fejedelemség amit Liu Pej hozott létre, Kuan Jü lett a Tigris tábornokok vezetője. Jelentős sikereket ért el, főleg az északi hadjáratai során (pl. Jiangling ostroma). Végül 219-ben Facheng ostrománál Wei és Wu közös erővel legyőzte seregét és kivégeztették, miután nem volt hajlandó megadni magát (ezért a rend védője is lett).

Kuan Jü (Guan Yu) a lován.

Külseje: 180 cm felett kellett lennie (ez akkoriban hatalmas termetnek számított), vörös arca,hosszú fekete szemöldöke és szakálla volt.

A képen látható fegyver a Zöld Sárkány Penge névre hallgatott. Ez a penge 20 kg nehéz volt és ezzel védte saját, valamint ellenfelei becsületét.Egy kínai írás megemlíti, hogy képes volt ezt a pengét úgy pörgetni maga előtt hogy az ellenfelei nem bírták megállítani azt (a határ menti tiszteket is nyilván így ölte meg). A fegyvere miatt (mivel nem csak a saját becsületét védte, hanem ellenfeleiét is) az igazság istenének is tekintik őt.

Kuan Jü halála után szobrot állítottak neki. Az átlagos emberek pedig egy kisebb szobrot készítettek, ezeket kirakva a házuk elé úgy hitték: megvédi őket a gonosztól, valamint az ellenségeiktől.

Kuan Jü tehát sok mindennek az istene: irodalom, igazság, rend, de néhol említik a párbajok istenének is. Kínában rendkívül nagy tiszteletnek örvend.

ForrásokSzerkesztés

  • Perkins, Dorothy. Encyclopedia of China: The Essential Reference to China, Its History and Culture. New York: Checkmark Books (1999). ISBN 978-0-8160-2693-7 
  • Roberts, Moss. Three Kingdoms: A Historical Novel. Oakland, California: University of California Press (1991). ISBN 978-0-520-22503-9 
  • Sima, Guang (1084). Zizhi Tongjian.
  • ter Haar, Barend J.. Guan Yu: the religious afterlife of a failed hero. Oxford: Oxford University Press (2017). ISBN 9780198803645 
  • Present Day Political Organization of China, reprint, Routledge (2013. szeptember 27.). ISBN 978-1-135-79795-9 
  • Chen, Shou (3rd century). Records of the Three Kingdoms (Sanguozhi).
  • de Crespigny, Rafe (2007), A Biographical Dictionary of Later Han to the Three Kingdoms 23-220 AD, Leiden: Brill, ISBN 9789004156050
  • Dubs, Homer H.. Chapter IV, Appendix I, Standard Weights and Measures of Han Times, The History of the Former Han Dynasty by Pan Ku. Baltimore, Maryland: Waverly Press, Inc. (1938) 
  • Dubs, Homer H.. The History of the Former Han Dynasty by Pan Ku. Ithaca, New York: Spoken Languages Services, Inc. (1938) 
  • Hulsewé, A.F.P.. Han measures, T'oung pao Archives (1961)