Wikipédia

Kulturális beágyazás

A kulturális beágyazás, vagy nyelvi lokalizáció (lat. locus: 'hely') egy adott termék új piacon történő bevezetésének egyik fázisa, a globalizációs folyamat második lépése, melynek során a terméket az új piac (ország, régió, lakosság) normáihoz, igényeihez, elvárásaihoz igazítjuk.

A kulturális beágyazás vagy nyelvi lokalizáció nem pusztán fordítási folyamat: a termék és az ahhoz kapcsolódó dokumentáció fordításán túl megköveteli a piaci különbségek és a célkultúra alapos ismeretét, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a „lokalizálni” kívánt termék a helyi igényeknek eleget tehessen.

A nyelvi lokalizáció nemzetközileg használatos rövidítése: L10N (az „L” és „N” közötti tíz betűt helyettesítik számmal).

Leggyakoribb példája a különféle szoftverek, videó játékok, honlapok fordítása és kulturális testreszabása. A kulturális beágyazás elsősorban nem nyelv-, hanem kultúrafüggő. Például hiába az angol a hivatalos nyelv az Egyesült Királyságban és az USA-ban, a két ország kultúrája különbözik, így a termék bevezetésekor figyelembe kell venni a kulturális különbségeket.

A teljes folyamat: nemzetköziesítés, globalizáció és kulturális beágyazás szerkesztés

A Localisation Industry Standards Association meghatározása szerint a globalizáció „inkább tekinthető körkörös, mint lineáris folyamatnak”.[1] A globalizáció azt a folyamatot jelenti, melynek során – multikulturális célközönség igényeihez igazodva – előre megtervezzük a terméket és a lehetséges fejlesztési módszereket. A folyamat célja a felesleges költségek és minőségi problémák elkerülése, az időspórolás, valamint az, hogy megkönnyítse az egyes országokra vonatkozó kulturális adaptációt. A lokalizáció a globalizációs folyamat szerves részét képezi.

 
A globalizációs folyamat

A globalizáció két folyamatból tevődik össze, a nemzetköziesítésből és a kulturális beágyazásból. Az első szakasz, azaz a nemzetköziesítés előkészítő lépéseket foglal magába, ekkor tervezik és készítik elő a terméket oly módon, hogy az világszerte több piac igényeihez igazodjon. Az adott terméket a későbbi adaptáció sikeressége érdekében lecsupaszítják: minden kultúra- illetve nyelv- és országspecifikus tulajdonságát különválasztják a globálisan alkalmazható jellemzőktől és tulajdonságoktól, így az elkülönített tartalom könnyebben lokalizálható más kultúrákra.

A második szakasz, vagyis a kulturális beágyazás során történik meg az adott termék tényleges adaptációja a célpiac igényeinek megfelelően. Ez a folyamat öt fő elemet foglal magába: a nyelvi, a fizikai, az üzleti, a kulturális és a technikai tényezőt. Mindkét szakaszt tesztelés és minőségbiztosítás követi, melynek során ellenőrzik, hogy a termék megfelelően működik-e, és megfelel-e a felhasználó minőségbeli elvárásainak.

Fordítás és kulturális beágyazás szerkesztés

A kulturális beágyazásról gyakran az a tévhit él, hogy csupán a fordítás egy magasabb szintje. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja a folyamat lényegét és összetettségét. A fordítási folyamaton, valamint az ehhez kapcsolódó értelemszerű változtatásokon (pl. azonos nyelvet beszélő országokban nyelvtani, írásmódbeli különbségek figyelembe vétele, pl. a brit colour – amerikai color) túl a kulturális beágyazás a nem szövegi elemek adaptációját is magába foglalja, legyen az grafika, pénznem, lakcím, telefonszám, színek stb., sőt, akár jelentheti a termék kinézetének megváltoztatását is.
Ezek a módosítások elengedhetetlenek, hogy az adott termék tökéletesen beleilleszkedjen a célkultúrába, a fő céljuk elkerülni a célközönség számára érzékeny területeket, bántó, sértő, vagy a helyi szokásokba ütköző gesztusokat, szavakat, színeket stb.

Globalizáció és kulturális beágyazás szerkesztés

Míg a kulturális beágyazás fő célja, hogy az adott terméket egy bizonyos célterület igényeihez igazítsa, addig a globalizáció igyekszik minimálisra csökkenteni azt a plusz munkát, amelyet minden egyes kulturális beágyazás megkövetel. Például ha egy egyesült államokbeli cég egy kínai iroda nyitását fontolgatja, szüksége van egy kínai nyelvű honlapra. A cég többé-kevésbé ugyanazokat a termékeket/szolgáltatásokat kínálja, mint az Egyesült Államokban, de az eredetileg amerikaiaknak szánt honlap rengeteg olyan elemet tartalmazhat, amely a kínai közönség számára bántó vagy támadó lehet (zászlók, színek, nacionalista képek, dalok stb.). Ha a cég nem változtat ezeken az elemeken, számos potenciális klienstől esik el pusztán a termék megjelenítése miatt. Azért, hogy ezt elkerülje, a cég kénytelen a honlapot a célkultúra igényeihez alakítani.
Amennyiben a cég tucatnyi országban van jelen, minden országban speciálisan a célközönség igényeinek megfelelően kialakított honlapra van szüksége. Mielőtt elkezdené minden egyes országra vonatkozóan lokalizálni a honlapot és a terméket, érdemes egy globális stratégiát vagy keretet kidolgozni. Ez egy egységes irányelvrendszer kidolgozását és alkalmazását jelenti (kultúrától, országtól stb. függetlenül), amely utána megkönnyíti az egyes országokra vonatkozó lokalizációs törekvéseket.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Mi a globalizáció?. LISA. Localisation Industry Standards Association. [2008. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Language localisation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kulturális_beágyazás&oldid=23864744”