Kunsági hímzés

A kunsági hímzés a Duna-Tisza közén található két tájegységre - Nagykunság és Kiskunság - jellemző kézimunka.[1]

TechnikaSzerkesztés

A kunsági hímzés párna végeken maradt fent. Szabadrajzos előrajzoláson szálánvarrott technikát alkalmaztak.[2] Az alapanyag a Nagykunságban lenvászon, amelyre megfelelően kikészített, finomított szőrszállal hímeztek. A Kunságban gyakori volt a szűcshímzés,[3] és szűrhímzés,[4] amelyeket melegebb ruhadarabokon alkalmaztak.

Szín- és formavilágSzerkesztés

A hímzések színvilága kék, drapp, igazodik a használt szőrfonalak mérsékelt színezési lehetőségeihez.[5] A technikához igazodóan a formavilág geometrikus, gyakori a tükrözés, valamint a központi csokorszerű elrendezése a motívumoknak. A gyakran használt motívumok: rozetták, tulipánok, levelek.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar néprajzi lexikon Kunsági hímzés, kun hímzés
  2. [1]"Nagykunságban készített szabadrajzú és szálánvarrott kisszámú párnavéghímzés elnevezése"
  3. Magyar néprajzi lexikon szűcshímzés
  4. [2] ld. képek között "1. Cifraszűr (ún. körülkoszorús szűr) elejének részlete a kifektetett gallérral (Századforduló, Kunság) Bp. Néprajzi Múzeum"
  5. Kunsági viselet VI. Suba, bunda szakasz említi még a fekete selyemhímzést is.