Főmenü megnyitása

Kurziválás

(Kurzív szócikkből átirányítva)
Megfigyelhető a különbség az antikva (1.), a kurzíva (2.) és döntött betűk (3.) között. A legszembetűnőbb az a betűk eltérése.

Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló betűtípus elemeit értjük. A kurzívákkal való szedést (illetve a számítógépes tipográfiában a szövegrészlet kurzívvá alakítását) kurziválásnak nevezzük.

Döntött alatt a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.

Mindkét betűformát szokás dőltnek vagy italicnak nevezni, ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük rajta. Sans serif betűcsaládokban ritka a kurzív betűtípus – kivétel ezalól a Gill Sans és a Goudy Sans. Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.

A kurzíva jellegzetességeiSzerkesztés

A döntésen túl a következő különbségek fordulnak elő az antikva és a kurzíva között. Ebből az első kettő szinte minden esetben fennáll.

  • egyszintes a


  • az f-nek lenyúló szára van


  • az e szeme íves a hegyes helyett


  • k hurkolt (I.) vagy gömbölyített végű (II.) karral


  • a p szeme keresztezi a szárát


  • a v-nek és w-nek fej helyett füle és/vagy íves alsó csúcsa van


  • a z hangsúlya átkerül az átlósról a két vízszintes szárra


HasználataSzerkesztés

Toldalékok kapcsolásaSzerkesztés

 
4 shapes of Adobe Arabic font (Normal, Italic, Bold, Bold-Italic)

A kurziválás célja az esetek többségében a kiemelés, ez a leggyakoribb módszer. Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket antikvával szedik.

A magyar tipográfiai hagyományok szerint a kurziválás több elv alapján is történhet:

  1. A kifejezés kurzív, a toldalék antikva.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”
  2. Az egész kifejezés kurzív.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”
  3. A toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a kifejezéshez.
    • Például: „A Wikipédiá-ból merített.”
  4. Kombinált megoldás: nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész kifejezés kurzív lesz. – Röviden: csak a név, cím lehet kurzív önmagában.
    • Például: „A Wikipédiából merített.”; de: „Sokat merített a Wikipédiából.”

Már eleve ragos kifejezéshez (például verscímhez) lehetőleg ne fűzzünk hozzá újabb ragot (tehát nem „a Levéltöredék barátnémhoz-ból”, hanem „a Levéltöredék barátnémhoz című versből”).

Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.

Kurzív szóhoz tapadó központozási jelekSzerkesztés

A szóhoz tapadó (azaz utána szóköz nélkül álló) központozási jelek (vessző, pont, kérdő- és felkiáltójel, kettőspont stb.) szintén kurzívak![1]

ForrásokSzerkesztés

  • Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
  • Tóth Samu: A nyomtatott betű. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
  • Betűtan
  • Serif Magazin

JegyzetekSzerkesztés

  1. A dőlt betűs részhez tapadó központozási jelek maguk is dőljenek! Archiválva 2015. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (4. o.), ugyanez, ugyanez Archiválva 2016. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, ugyanez; a tapadó írásjelek: , ; . : - – ! ? … „ ” ’ ( ) szintén kurzívak. (6. o.) A Nyelvtudományi Közlemények 96. és 104. kötete (PDF, 25-30 MB) szintén a többször idézett útmutatást nyújtja.

Lásd mégSzerkesztés