Főmenü megnyitása

A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.

Infobox info icon.svg
Kutyabenge
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Rhamneae
Nemzetség: Kutyabenge (Frangula)
Mill.
Szinonimák
  • Rhamnus subg. Frangula
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kutyabenge témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyabenge témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Az ide sorolt fajokat korábban a Rhamnus nemzetségbe, azon belül a Frangula alnemzetségbe sorolták. Később az alnemzetséget nemzetség szintjére emelték.[1] A Frangula monofiletikusságát, illetve a rendszerezés helyességét molekuláris genetikai eredmények is megerősítették.[2]

Fajai az északi flórabirodalom (Holarktisz) Ó- és Újvilági részén is, konkrétan a Mediterráneumban és annak környezetében, valamint az amerikai kontinens mediterrán éghajlatú vidékein honosak. Egyes fajait már más vidékekre is betelepítették. Magyarországon is egyetlen faja honos, a közönséges kutyabenge (kutyafa, Frangula alnus, régebben Rhamnus frangula).

A „Frangula” név a latin frangere = törni igéből származik, és arra utal, hogy a kutyabenge fája törékeny.[3]

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Fajai fák vagy kisebb cserjék. Húsos csonthéjas bogyótermése eleinte piros, majd megfeketedik.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

Főleg nedves ligeterdőkben és láperdőkben nő.

FelhasználásaSzerkesztés

Több faj kérgéből, leveléből, illetve terméséből festékanyagot vonnak ki.

Sok, hosszan a növényen maradó bogyója miatt időnként, helyenként dísznövénynek is ültetik.

Néhány faj kérge erős hashajtó hatású emodint tartalmaz

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

FajokSzerkesztés

Az ezredfordulón mintegy 50 fajt soroltak a nemzetségbe; az alábbi lista nem teljes.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés