Kváderkő
A kváder szabályos alakra, általában négyszög alapú hasábbá faragott építőkő. Fontos ismertető jegye, hogy nem vakolják be, tehát a fal síkján látható marad.
Jellemzői
szerkesztésA szabályos megmunkálásnak köszönhetően a beépített kváderkövek érintkező felületei pontosan illeszkednek egymáshoz; belőlük soronként azonos méretű falazat építhető. Szabadon maradó oldalaikat gyakran fugával illesztik (MNL).
Felhasználása
szerkesztésEleinte főleg a várépítésben használták. Általában a várak sarkait, illetve az ajtók, ablakok, lőrések kereteit rakták ki belőle. Nagyon ritkán az egész várat ilyennel burkolták (Sulinet).
A reneszánsz építészet kedvelt eleme volt a nyers felületű kváderkövekből épített „rusztikafalazat”. Máig előszeretettel használják épületek sarkainak armírozására.
A 19. századi historizáló építkezés kedvelt formaeleme a „kváderezés”, azaz a rakott kváderkövekhez hasonlóan, vízszintes vagy hálós fugával, mélyítéssel kialakított vakolat (MNL).
Nevének eredete
szerkesztésAz összetett szó első tagja latin eredetű, német közvetítéssel: a német Quader (kváderkő, téglatest) szó a latin quadrumból (négyzet), illetve az azonos tövű quattuor számnévből ered.[1]
Fajtái
szerkesztésA homlokoldal megdolgozásának módjától függően lehet:
- csiszolt felületű,
- rovátkolt,faragott
- nyers megjelenésű (rusztikus),
- enyhén domborodó ('párna'),
- lapos gúla alakúra metszett ('gyémánt') stb. (MNL)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kváderkő szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
Források
szerkesztés- Tótfalusi: Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet: Sulinet: Hasznos fogalmak[halott link]
- Vendégváró: Vendégváró.hu: Kváderkő, kváderezés
- MNL: Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 685. o. ISBN 963-9257-04-4