Kzinek
A kzinek Larry Niven műveiben szereplő kitalált, harcias és vérszomjas macskaszerű idegen faj.
Háttér és történelem
szerkesztésA kzinek egy Földnél kissé hűvösebb, szárazabb éghajlatú bolygón fejlődtek ki egy síkvidéki ragadozó macskafajból. Szülőbolygójukat Otthonnak vagy Kzinotthonnak nevezik. A kzinek a 61 Ursa Majoris harmadik bolygójáról származnak. Civilizációjuk a földi középkori feudális állapotokat tükrözte, amikor egy, magukat Jotoknak nevező űrutazó faj kereskedői szálltak le bolygójukon. A Jotokok csillagközi kereskedők voltak, akik zsoldosokat kerestek. Miután megtanították a kzineket, hogyan használjanak csúcstechnológiás fegyvereket és űrhajókat, a kzinek fellázadtak és korábbi uraikat rabszolgákká (és gyakran zsákmányukká) tették.
A kzin társadalom rendkívül hímközpontú. A faj vezetője a Pátriárka, a cím örökletes. A kzinek magukat „Hősöknek” vagy „Hősi fajnak” nevezik, társadalmuk nagyra értékeli a hősies viselkedést. A kzin társadalomban a „hősiesség” jelentése: dicsőségesnek és feddhetetlennek lenni. A kzin dicsőség sok tekintetben hasonlít a klingonokéhoz vagy a szamurájok bushidójához.
Miután a kzinek hozzáfértek a génmanipuláció technológiájához, elkezdték átalakítani önmagukat, hogy kiemeljék fajuk hősies vonásait, és eltávolítsák a kevésbe kívánatosakat. Végül, mivel a nőstényeket csak mint kicsinyeik kihordójaként tekintették, a hímközpontú kzin társadalom alig értelmes tulajdontárgyakká változtatta őket.
A kzineket gyakran emberformájú tigriseknek írják le, ám jelentős és látható különbségeket találhatunk a két faj között. A kzinek nagyobbak az embernél, álló testtartással nagyjából 2,6-2,8 méter magasak, súlyuk kb. 250 kg. E tigrisszerű kétlábúaknak nagy membránszerű füleik, hajlékony gerincű, hordószerű testük és nagy tépőfogaik és karmaik vannak. A népszerű emberformájú állatleírásokkal ellentétben a kzinek az emberhez hasonlóan állnak két lábon, nincsenek visszafelé hajó ízületeik. Lábaikon öt, kezeiken négy ujj (három normál és egy hüvelykujj) található. Testüket vastag, hosszú szőrme borítja, ennek színe a narancs, sárga és fekete változatos egyvelege. A teljesen fekete szőrme ritka, az ezzel született kzineket a fekete papság neveli fel. Farkuk csupasz és a patkányokéhoz hasonlít, orruk fekete. A kzinek füle csak kívül szőrös, ott is csak a fül közepéig. A fülek rózsaszínűek, az alakjuk nagyjából egy kínai legyezőre hasonlít, gyakran "denevérszárnyúnak" is nevezik. A kzinek képesek a fülüket teljesen hátralapítani a fejükre, harc közben így védik azokat.
Nyelvük sziszegő, ők a "Hősi Nyelvnek" hívják, írásjegyeik pontokból és vesszőkből állnak (feltehetően a kzin karmokkal ez volt a kézenfekvő írásmód). A hím kzineknek ("kzintosh") nincsenek külső nemi szerveik.
A kzinek népességük egy kis csoportját egy növényevő (így mélységesen megvetett) állat, a sthondat nyirokfolyadékával kezelik, függőséget alakítva ki ezáltal. A csoport 99%-a nagy valószínűséggel megőrül, ám a túlélők telepatikus képességre tesznek szert. A telepatákat a harcosok csoportja csakis különleges képességük használata miatt tűri meg, társadalmukban páriaként kezelik őket, éppen csak a rabszolgák vannak alattuk rangban, bár egyes rabszolgák érdemeik szerint akár magasabban is lehetnek felettük. A telepaták ritkán szerezhetnek nevet, és nem szaporodhatnak.
A legtöbb kzin nőstény (kzinrret) értelem nélküli, szótáruk alig száz szóból és hangból áll; viselkedésük ösztönös, a hímek vagyontárgyként kezelik őket. Ez nem mindig volt így: az ősi kzinrretek értelmesek voltak, amíg a kzintoshok Jotok biotechnológia segítségével jelen állapotukba alakították őket; ezzel egyidőben a hímek magukat gyilkológépekké fejlesztették. A kzin társadalom hagyománya szerint az Agyaras Isten a kzinrretek lelkét elvette, mintegy büntetésként, amiért a kzinek teremtése után megpróbáltak fellázadni ellene. Ugyanakkor még napjainkban is ritkán ugyan, de előfordul, hogy bizonyos vérvonalakban és a primitívebb csoportoknál értelmes kzinrretek születnek. Ezek a primitívebb törzsek még a genetikai módosítások előtt szakadtak el a Patriachiától.
A kzinek az első értelmes faj, amellyel az emberiség az Ismert Űrben kapcsolatot teremtett. Az első találkozás az emberiség Aranykorának végét eredményezte (ebben az Aranykorban még a történelmet is úgy alakították át, hogy az erőszakos viselkedésnek még a nyomát is kiirtsák, a szervezett erőszakot gyakorlatilag eltüntették, e korban nincsen háború, csak alkalmankénti események az aszteroida-övezetben, ahol az orvosi és pszichiátriai kezelés csak ritkán érhető el).
A Névadás szokása
szerkesztésA kzintoshok névtelenül születnek, nevüket dicső cselekedetekkel kell kiérdemelniük. Kölyökként az apjukkal való kapcsolatuk alapján különböztetik meg őket. Kifejlett korban beosztásuk vagy foglalkozásuk alapján nevezik őket. Az a kzintosh, aki nagy szolgálatot tett a Patriarchiának, felettesétől részleges nevet kap; még nagyobb szolgálat teljes nevet eredményez, melynek második tagja a család neve.
A legritkább esetben eredményezhet egy kiemelkedő cselekedet teljes nevet egy névtelennek egy lépésben. Erre jó példa, amikor Rabszolgák-Idomítója kapott teljes nevet azután, hogy egymaga eljuttatott egy működő hiperhajtóművet a Patriarchiának ("Nora Argamantine hadnagy hősi mítosza", írta Donald Kingsbury, MKW7), ezáltak kiérdemelve a Graaf-Nig nevet.
E szabály alól kivételek a -Riit család tagjai, akik megszámlálhatatlan generáción át voltak Pátriárkák. Ők a felnőttkor elérésekor automatikusan nevet kapnak. Ugyanakkor a "Sors kohója" c. műben a Riit trón várományosa, "Markoló" nem kapott nevet, amíg ki nem érdemelte.
Csak a teljes nevet viselőknek szabad a szaporodás.
A kzinek Névadásának egy példája:
- Születési leírás: Khral-Hrag Harmadik-Fia
- Foglalkozás leírása: Fegyverek-Technikusa
- Részleges név: Frep-Technikus
- Teljes név: Frep-Hrag
Az Ember-Kzin Háborúk
szerkesztésMás szerzőktől származó történetek további öt Ember-Kzin háborúról számolnak be. E háborúk hatásáról Louis Wu egyik visszatekintése nyújt összegzést: „A kzinek nem jelentenek komoly fenyegetést. Mindig korábban támadnak, minthogy készen állnának rá.” Bár egyre csökkenő logisztikai és technológiai fölénnyel ugyan, de minden egyes Ember-Kzin háború kzin gyarmati bolygók elcsatolásával vagy felszabadításával végződik. Így találkozik az Ember a kzinek korábbi rabszolga-fajaival, úgymint a Pierinekkel, és a Kdatlynókkal, és így foglal el világokat, mint amilyen a Kanyon (korábban Robbanófej és a Fafnir (korábban Shasht). A Háborúk számos története a legközelebbi emberi kolónián, a Kentaur Alfáján, ottani nevén Wunderlandon játszódik.
Háborús időkben, valamint egyéb alkalmakkor a kzinek az emberi foglyok vallatását Az Igazság Forró Tűje nevű kínzóeszközzel végezték. Larry Niven a Gyűrűvilág mérnökei c. regényében Chmeee (korábbi nevén Állatokhoz Beszélő), a hajó pilótája járművét Az Igazság Forró Tűje névvel ruházza fel, a kínzóeszköz emlékére.
A Gyűrűvilág regényből megtudhatjuk, hogy a kzinek fokozatos visszaszorítása a Pierson Bábosok megtervezett akciósorozatának köszönhető. A Bábosok először egy Csillagmag-csalival a Megcsináltuk-ra csalták a Kívülállókat. Reményük szerint a kzinek legagresszívabb példányai negyedének vagy harmadának kiirtásával egy sokkal békésebb fajt lehetne létrehozni, vagy legalábbis egy olyat, amely képes más fajok legyilkolása és felfalása nélkül együtt élni velük; erre a háborúk remek eszközül szolgáltak. A vállalkozás fényes sikerrel járt, bár a kzinek nincsenek nagy véleménnyel a változásokkal kapcsolatban, és az ezért megfizetett árért sem lelkesednek. Valójában a kzinek egy Kdaptistáknak nevezett csoportja, akiket frusztráltak az Emberiségtől elszenvedett sorsfordulatok, eljutott addig a feltételezésig, hogy Isten az Embert, és nem a Kzint teremtette a maga hasonlatosságára, és minden más faj előtt az Embert szereti és védelmezi.
A Bábosok várakozásának megfelelően egyfajta természetes kiválasztódás történt, a legagresszívebb kzinek kihaltak a rosszul előkészített háborúkban; a kifinomult, intelligens és óvatos kzin túlélők hosszasan gondolkozhattak arról, érdemes-e újabb háborút indítaniuk. Mire a kzinek eljuthattak volna arra a szintre, ahol kifinomult és előrelátó stratégiával győzhettek volna az emberek felett, nem volt sem elegendő népességük, sem hajtóerejük a vállalkozáshoz.
Ez a tendencia odáig jutott, hogy amikor Louis Wu a Kzin anyabolygóra tett látogatásakor belépést nyert a Pátriárka vadászrezervátumába, és ott egy fiatal kzinnel és annak apjával találkozott, a kölyök kérdésére: "Meg lehet ezt enni?", Wu egy vigyorral (ami a kzineknél a kihívást jelenti) felelt. Az apja válasza ennyi volt: "NEM!" Wu szerint a fiatal kzin jobban teszi, ha arzént eszik, mintha az emberrel próbálkozna…
Arról, hogy az emberiség ennyire veszélyes ellenféllé vált a kzinek számára, részben a kzineknek a nőkkel szembeni pszichológiai vakfoltja az oka. Mivel a kzinek a nőstényeikből kiirtották az intelligenciát, a tapasztalatlan kzintosh gyakran óvatlan az emberi nőstényekkel, és ez gyakran végzetes következményekkel jár az adott kzinre nézve. A történetek leírják, hogy a Hősök rettegett rémálma egy harcedzett embernőstény. A kzinek még nevet is alkottak az ilyen nőknek: emb-rret. A kzinek szerint az emb-rret állóképessége, gyorsasága, reflexei, fájdalomtűrése és érvelőkészsége messze az emberhímeké fölött áll. Emiatt számos kzin külön fajként tekint az ember hím és nőstény egyedeire.
Az Otthonvilág
szerkesztésA kzinek Otthonvilága, melyet a kzineket kivéve mindenki "Kzin"-nek hív, a 61 Ursae Majoris körül kering, nagyobb felszíni gravitáció és a földinél hosszabb napok és évek jellemzik. A Pátriárka az egész bolygót irányítja hatalmas palotájából. Az utolsó Ember-Kzin háború végén a Kzint 2618-ban elfoglalták és lefegyverezték az emberi csapatok.