Főmenü megnyitása

A lápi sás (Carex davalliana) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. Specifikus nevét egy angol származású svájci botanikusról, Edmund Davallról (1763-1798) kapta, aki először írta le a fajt.

Infobox info icon.svg
Lápi sás
Carex davalliana.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. davalliana
Tudományos név
Carex davalliana
Sm.
Szinonimák
  • Carex curvula Willd. ex Kunth [Invalid]
  • Carex davalliana var. androgyna Döll
  • Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kük.
  • Carex davalliana var. sieberiana (Opiz) Nyman
  • Carex davalliana subsp. sieberiana (Opiz) K.Richt.
  • Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kunth
  • Carex davalliana var. surrecta Wallr.
  • Carex dioica var. davalliana (Sm.) Wahlenb.
  • Carex dioicotrigona St.-Lag. [Illegitimate]
  • Carex leucorhizia Dulac [Illegitimate]
  • Carex recurvirostra Haller f. ex Steud. [Invalid]
  • Carex reflexa Gaudin
  • Carex scabra Hoppe
  • Carex sieberiana Opiz
  • Carex villosa Franch. & Sav. [Illegitimate]
  • Caricinella scabra (Hoppe) St.-Lag.
  • Maukschia scabra (Hoppe) Heuff.
  • Psyllophora davalliana (Sm.) Schur
  • Psyllophora sieberiana (Opiz) Opiz
  • Vignea davalliana (Sm.) Rchb.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi sás témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi sás témájú médiaállományokat és Lápi sás témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

LeírásaSzerkesztés

10–30 centiméter magas, évelő sásfaj. Sűrűn gyepes tövű, tömött telepet alkot, levelei serte formájúak, levele és szára háromszögletes, érdes. Kétlaki növény, így a termős és porzós virágú füzérkék nem egy növényen fejlődnek. Május-júniusban virágzik. A termős füzérkék 2 bibéjű tömlői 3–5 milliméter hosszúak, hosszú csőrűek, barnák, kissé görbültek, éretten a pelyvákkal együtt elválnak a füzérke tengelyétől. Elterjedésében szerepe van a madaraknak, amiknek a tollára a termés ráragad, így azt magukkal viszik nagy távolságokra is.

ÉlőhelyeSzerkesztés

Közép- és Nyugat-Európába Szibériából, Nyugat-Oroszországból és Kis-Ázsiából érkezett. Meszes forrás- és síklápokon, Közép-Európában szórványosan fordul elő, nálunk üde láprétek fogyatkozóban levő sásfaja. Németországban a veszélyeztetett fajok közé sorolják. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

ForrásokSzerkesztés