Lázár Ádám

Csik-vacsári Lázár Ádám (Marosvásárhely, 1821. december 24. – Marosvásárhely, 1891. március 2.) ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Élete

Marosvásárhelyt született, ahol apja Lázár János a város főbirája volt. Elvégezvén jogi tanulmányait ügyvéd lett. A képviselőháznak 1869-ben lett először tagja és azután is (az 1875-78. országgyűlést kivéve) mindig a marosvásárhelyi kerületet képviselte a Függetlenségi Párt programmjával. Szülővárosa közügyeiben tevékeny részt vett és a pártnak is egyik leggyakrabban beszélő szónoka volt.

Cikkei a Marosvidékben (1879. 7. szám, Bolyai Farkasnak emlékkövet), a Magyar Polgárban (1880. 195. szám, Zárszó Petőfi eltünéséhez), a Koszorúban (1884. Petőfi életéből az utolsó napok), a Jogtudományi Közlönyben (1886. Okiratok visszatartása büntetendő cselekményt képez-e?), az Aradi Ujságban (1889. 73. sz. Petőfi utolsó napjai.)

Munkái

• Fohász. Marosvásárhely, 1849. (Költemény.)
• Szózat Marosvásárhely választó polgáraihoz. Uo. 1849.
• Programmbeszéd. Uo. 1872.
• Beszámoló és programmbeszéd. Uo. 1884.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-72., 1872-1875., 1881-84., 1884-87.)

A székely vértanuk (Török, Gálffi és Horváth) emlékének leleplezésekor 1875. jún. 27. Marosvásárhelyt ő tartott beszédet.

Levelei K. Papp Miklóshoz, Marosvásárhely, 1871. júl. 15. és Bpest, 1874. máj. 18.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  

További információk

• Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Sándor. Bp., Athenaeum, 1886.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.