A Lónyai–Hatvany-villaként ismert épület a Budai Várnegyed egyik bejárata, a Dísz tér mellett állt. Nevét építtetőjéről Lónyay Menyhértről és későbbi tulajdonosáról Hatvany Ferencről kapta. Az épület a második világháborúban lebombázták, és a háború után a romokat az alapokig elbontották, helyén az 1990-es évek közepéig játszótér volt.

Lónyay–Hatvany-villa
1902 körül, a Király lépcső felől
1902 körül, a Király lépcső felől
TelepülésBudapest I. kerülete
Cím1011, Csónak utca 1.
Építési adatok
Megnyitás1872, 2020
Lebontás éve1946
Lebontás okabombatalálat
TervezőYbl Miklós (1872)
Bord Stúdió (2020)
Hasznosítása
TulajdonosBatthyány Lajos Alapítvány (korábban: Lónyay Menyhért, Hatvany Ferenc)
Elhelyezkedése
Lónyay–Hatvany-villa (Budapest)
Lónyay–Hatvany-villa
Lónyay–Hatvany-villa
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 02′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 02′ 13″
SablonWikidataSegítség

Az eredeti villát külső jegyeiben és tömegében másolva vasbeton vázra újraépült a villa, és a három szintes épület alatt még egy színházi terem is kialakításra került 120 férőhellyel. A munkálatok közben feltárt Aranybástya fala és más régészeti leletek is részét képezik ennek a szintnek. Az új épületet 2020-ban adták át, irodák és étterem

Az eredeti épület szerkesztés

A török korban az épület helyén az Aranybástya állt, ami 1868-ban Buda visszafoglalásakor elpusztult. 1872-ben fejeződtek be a Lónyay Menyhért pénzügyminisztár megbízásából és Ybl Miklós tervei alapján végzett építési munkák. Később a polgári villában lakott többek között gróf Vetter von der Lille Fredinánd altábornagy özvegye, gróf wsetini Wachtler Jozefina és báró Baratta-Dragono Alajos, a poltári tégla-és cserépgyár tulajdonosa is időszakosan.

1915-ben Hatvany Ferenc megvásárolta a villát. 1920-ban a berendezett villában helyezte el közel 800 festményből, bútorokból álló műkincsgyűjteményét. 1944-ben súlyos bombatámadás érte az épületet, mely eredeti formájában megsemmisült.

Az újraépített épület szerkesztés

1996-ban a Hatvany család eladta a telket az államnak, majd 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa vásárolta meg és kezdett bele az épület visszaépítésébe. Az épület tervezésekor sok vita merült fel az eredeti formában való visszaépítés és a kornak megfelelő modern elemek alkalmazása kérdésében. Végül az utóbbi elvek szerint készült az épület, de méretben és látványában nagymértékben megőrizték az eredeti terveket, főleg a Duna felől leginkább látható legfelső szinten.

A 2020-ban elkészült új épületet a negyedik Orbán-kormány megvásárolta, és az állami tulajdonból, ingyenes vagyonjutattásként még abban az évben átkerült a Batthyány Lajos Alapítványhoz, amelynek értéke akkor majdnem 10 milliárd forint volt.

Források szerkesztés