A lövészfesztivál (németül: Schützenfest) egy népünnepély, amelyet Németországban és Svájc német nyelvű területein rendszeresen megrendezésre kerül. Ezek az ünnepek a lövészegyesületek, illetve a lövésztársulatok rendszeres találkozására vezethető vissza. Az ünnepség folyamán a lövészverseny legjobbját „Lövészkirálynak” tüntetik ki. Néhány helyi szokás más versenyek királyait is megválasztja, mint például madárlövészet, koronglövészet vagy éppen nyíllal és íjjal való lövészet.

Lövészfesztivál Hannoverben

Története

szerkesztés
 
Újsághirdetés egy 1898-as lövészfesztiválról

A középkorban sok városnak saját magát kellett megvédenie a fosztogatóktól. Ezért olyan egyesületeket alapítottak, melyek a mai polgárőrséghez hasonlóak. Egy I. Henrik király által kiadott törvény alapján ezek a csoportok hivatalos tagjai lettek a városi védelemnek, legalábbis azokon a településeken, amelyek városi rangúak voltak. A városokban a behívóval összefüggő feladatokat és a sorozást ünnepségekkel kötötték össze. Ezekre az ünnepségekre a környékbeli településekről is jöttek résztvevők, illetve meghívták a feudális állam vezetőit. Ezt azonban a felettes hatóságok nem mindig nézték jó szemmel. Ezért fejlődtek ki a különböző területekre jellemző más és már hagyományok. Ezek katonai jelentősége az évszázadok folyamán egyre csökkent és a városvédelem érdekében való, rendszeres katonai csapatok felállításával jelentéktelenné váltak. A lövészfesztiválok és egyesületek már csak az állami hagyomány és a területi szokások megőrzését szolgálták.

Az lövészfesztiválokkal kapcsolatos hagyományokat mindenekelőtt Bajorországban és Alsó-Szászországban illetve Vesztfáliában ünneplik lövészfelvonulással. A régi hagyományokhoz híven Németország újraegyesítése után csatlakozott Kelet-Németország is. A lövészkarneválokkal kapcsolatos hagyományok területenként nagyon eltérőek lehetnek. Ezekhez a tradíciókhoz tartozik egy speciális zászlólengetés. Ez Szent Sebestyén megkötözését jelképezi, aki a fiatal lövészek védőszentje. A zászlólengetésnek szigorú szabályai vannak, melyeket szabályzatban határoztak meg, úgyhogy a versenyeken az előadásokat döntőbírók értékelhetik.

A lövészfesztiválok akár több napig is eltarthatnak és különböző más programok színesítik. Ezeket a helyi fogadók megfelelő termében vagy külön erre a célra épített sátrakban tartják. Dél-Vesztfáliában a legtöbb helységnek külön erre a célra fenntartott lövésztermei vannak, melyeket az lövészünnepek megrendezésére használnak. Sok lövészkarnevál ünnepi felvonulással kezdődik, ahol a lövészkirályt a hercegi háztartással együtt zene kíséretében a lövészünnep helyszínére kocsikázzák. Az ünnepi sátor körül gyakran tartanak évi vásárokat is.

Németországi lövészfesztiválok

szerkesztés
 
Lövészfesztivál 1982-ben

Újabb és újabb lövészfesztiválok származnak az úgy nevezett „támaszték nélküli lövészetből” (Freischießen). A „támaszték nélküli lövészet” legjobb lövésze egy évig mentesült az adófizetéstől vagy más jogokat szerzett. A lövészünnepek e fajtája leginkább Hannover környékén volt népszerű és Eldagsen, Peine és Wennigsen környékén ma is megrendezik. Mindenesetre adómentességben ma már nem részesül a győztes.

A legelső lövészfesztivál bajor földön még anno 1427-ben került megrendezésre. Ezen a „nadráglövészeten” puskával és számszeríjjal lőttek, hogy a 15 díj - a 15 nadrág - egyikét elnyerjék.

Már több mint 130 éve verik meg III. Napóleont egy több napig tartó lövészkarneválon az alsó-szászországi Extenben. Egy évente, régió szerte megrendezett ünnepről van szó, melyen gúnyolódva játsszák el a csata jeleneteit. Ez az 1870-71-es francia-német háborúra utal.

A madárlövészet folyamán ma már nem igazi madárra lőnek, hanem egy fából készült madárutánzatra. Az lesz a lövészkirály, aki az utolsó darabokat elhozza a madárból. A saslövészet folyamán (pl. Ravensburgban) egy fából készült birodalmi sasra lőnek, melynek tollait egyenként le lehet lőni. Itt a lövészkirály a „birodalmi alma” lövésze. Sokféle állatmotívuma van a lövészünnepeknek, ezért lehet például a biberachi lövészünnepen hódra lőni.

Svájci lövészfesztiválok

szerkesztés
 
Fesztiválsátor

A lövészünnepeket Svájcban „Freischießen”-nek is nevezik (támaszték nélküli lövészet). A svájci történelemben és politikai életben a lövész szövetségek és a „Freischießen” fontos szerepet játszottak.

A „Freischießen”, Svájcban a nemzeti lövészünnepek megnevezése, melyeket minden évben megrendeznek. A verseny középpontjában a koronglövészet áll, melynek jutalma magas összegű díj, ez 1857-ben 179 000 frank volt. A díjakat és a verseny kiadásait önkéntes hozzájárulásokból fedezik. A versenyek megtartását illetően a különböző kantonok váltják egymást, ám nem meghatározott körforgás alapján. Minden szövetség magával viszi a zászlóját, amit a „zászlóvárban” állítanak fel, melyet legfelül a svájci zászló díszíti. A korongok és a lövőállás közötti távolság általában 350 lépés. Minden lövész viseli a svájci címert és a kantonja kokárdáját. A lövészet befejezéseként a „zászlóvárban” kiosztják a díjakat. A versenyeken való résztvevők száma évről évre nő. Legnépszerűbbé a zürichi háború után váltak. A 15. században létrejött a régi lövészszabályzat, amelyben a részvétel szabályai meg vannak határozva. A versenyek csillogóvá váltak, mint például 1504-ben, Zürichben. A következő 100 évben a vallási viták miatt elsatnyultak a lövészünnepek; már csak az 1604-ben megrendezett solothurni, 1605-ös bázeli és az 1608-as zürichi versenyek lettek csillogóak. Később megszűnt a Lövésztársaságok Szövetsége, a helyi érdek elnyomta a svájcit. Csak az új idők adták vissza ennek értelmét. 1842-ben létrejött Bázelben a Svájci Lövészszövetség; 1828-ban csatlakoztak a francia nyelvű svájci területek is.

Az 1849-ben megrendezett aaraui verseny volt az első a modern Svájci Szövetségi Állam megalapítása után és ezzel ünnepelte vívmányát. Az irodalomban 1860-ban vált híressé Gottfried Keller novellája kapcsán.[1]

Napjainkban a nemzeti lövészversenyek „svájci lövészünnepek” ötévenként kerülnek megrendezésre. Hatalmas sportrendezvényeket szerveznek. 2005-ben Frauenfeldben 70 000 fő látogatta meg a rendezvényt, 50 000 lövész vett részt a 25 és 50 méteres pisztolylövő versenyen. Ebből a magas számú részvételből ered az igény a ”világ legnagyobb lövészünnepe” címre. Egy még nagyobb, évente megrendezett esemény a 150 000 látogatóval büszkélkedő „Eidgenössische Feldschiessen”.

  1. Zur Erinnerung an dieses Fest und seinen Aufwand vgl.: Das Schützenfest von 1859[halott link] von Rolf A. Meyer, Neue Zürcher Zeitung, 31. Juli 1980.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schützenfest című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés

Sportlövészet