Főmenü megnyitása

1978 szeptemberében, Sopronban alakult népzenekar, mely 2001-ben szüntette be az aktív működését, addig azonban bizonyította, hogy van élet Északnyugat-Dunántúlon is. Számos néptáncegyüttest kísért, önálló zenekarként is ismert volt.

A zenekar történeteSzerkesztés

AlakulásSzerkesztés

Varga Péter a debreceni Motolla együttesben muzsikált egyetemistaként (brácsa, bőgő), Szőke Ernő a gödöllői egyetemi táncegyüttes mellett (brácsa, bőgő). Mindketten a táncházmozgalom kezdetekor voltak jó időben jó helyen, és elragadta őket a hangulata is.

Az egyetemi évek után Sopronban képzelték jövőjüket, és a munkába állásukkal egy időben, egy családi-baráti kapcsolaton keresztül azonnal össze is hozták őket szeptember legelején. A közös hang azonnal megteremtődött, egyikük sem akarta abbahagyni a népzenei ténykedést, és így már ketten megkeresték a helyi művelődési házat (Liszt Ferenc Művelődési Központ), hogy tájékozódjanak, mi a helyzet a városban.

Ott örömmel fogadták őket és azonnal be is állhattak egy fellépésbe (Lajtha László Néptáncegyüttes), ahol az ott ténykedő zenészek is örömmel fogadták őket. Pécsváradi Péter hegedült, Szabó Árpád bőgőzött, Kökény Tibor klarinétozott és valaki zongorázott, mely helyett a belépő, tapasztalt brácsások azért hirtelen minőségi különbséget jelentettek.

A táncegyüttest fenntartó művelődési ház és a városvezetés is támogatásáról biztosította a zenészeket. Rövidesen teljes hangszerkészletet vásárolt a zenekarnak a műv.ház, bőgőt, cimbalmot, brácsákat, gardont, dudát.

 
1980.05.17 - EFE valétálási karnevál - Szabó Árpád - Szőke Ernő - Molnár Miklós - Varga Péter - Jereb Tamás

Kökény Tibor alapvetően könnyűzenész volt, ő nem vállalta a zenekari tagságot, de frekventált fellépésekre még egy ideig elfogadta a felkéréseket (színházi nagyműsor pl.). Rövid időn belül, még azévben felmerült a névválasztás kérdése, és egy hirtelen jött ötlettel a (Lajtha) táncegyüttesre való utalásként a Lajtorja nevet választotta a zenekar (és ez után a Lajbi nevet a táncosok utánpótlás csoportja).

 
1984.05.01 - Bécs - Rathausplatz - Szabó Árpád - Szőke Ernő - Varga Péter - Pécsváradi Péter - Jereb Tamás

MunkásévekSzerkesztés

1979 a tanulással telt, de már 11 fellépés (benne a színházi nagyműsor és a megyei fesztivál) és 5 táncház, 1980-ban 31 fellépés (benne színház, megyei fesztivál, Kisfaludy-napok, ünnepi hetek, francia tv-felvétel stb.), 17 táncház és egy ausztriai utazás is szerepelt a programban.

Ebben az évben csatlakozott a zenekarhoz Jereb Tamás (hegedű) és Molnár Miklós (Pirók) a soproni erdészeti egyetemről (hegedű, brácsa). A zenekar híre eközben már eljutott Győrig, és táncházak tartása mellett a győri Arrabona (később Kisalföld) táncegyüttessel is egyre szorosabb lett az együttműködés.

1982-ben végzett az egyetemen Molnár Miklós, és így kényszerűen kivált a zenekarból, de a barátság azóta is tart.

Ebben az évben a zenekar minden tagja elvégezte a hivatalos, központi szervezésű táncházzenész képzést (Halmos Béla és az akkori Téka zenekar oktatásával), és sikeresen le is vizsgázott.

1987-ben némileg átalakult a zenekar, mert kivált Pécsváradi Péter (ő a továbbiakban szimfonikus zenész) és Szabó Árpád, helyette belépett Bolla Balázs (bőgő).

 
1989.08.18 - Utazás Melfibe - Szőke Ernő - Varga Péter - Maróti György - Bolla Balázs - Jereb Tamás

1989-92-ig szoros kapcsolatba kerültek a korábban győri Maróti Györggyel, a szegedi Fabatka Együttes prímásával, több fellépésen, utazáson, versenyen is együtt léptek fel.

Az évek során a legtöbbet a soproni Víghné Kovács Margitnak, a győri, később csornai Lengyel Sándornak és nejének, Terikének, a soproni Varga János "Boxos"-nak és a győri Ruppert Lászlónak köszönhet a zenekar.

Az aktív működés végeSzerkesztés

2000-ben Sopronba költözött Fajkusz Attila, a győri Rakonca együttes prímása, és 2001-ben megkereste az egyre kevesebbet dolgozó zenekar egyes tagjait alkalmankénti fellépésekre, amiből aztán kialakult a jelenleg is működő soproni Fajkusz Banda, ám ez már egy másik történet.

A zenekar 2001-ben még össze-összejött, de a munkahelyi vezetői elfoglaltságok, a külföldi munkavállalás egyre nehezebbé tették a próbák és a feladatok, utazások bevállalását, ezért akkor úgy döntött a zenekar, hogy átmenetileg felfüggeszti az aktív működését, és a neve, logója fenntartása mellett majd visszatér. Azóta persze rengeteget változott a világ, megvalósult a nyíregyházi és a zeneakadémiai népzenész képzés, amelyek már a veterán, de amatőr zenészek számára nem voltak reális opciók.

Az együttes tagjaiSzerkesztés

1978-1980 1980-1982 1982-1987 1987-
Pécsváradi Péter Pécsváradi Péter Pécsváradi Péter Jereb Tamás
Szőke Ernő Jereb Tamás Jereb Tamás Szőke Ernő
Varga Péter Molnár Miklós "Pirók" Szőke Ernő Varga Péter
Szabó Árpád Szőke Ernő Varga Péter Bolla Balázs
Varga Péter Szabó Árpád
Szabó Árpád
Hegedű Pécsváradi Péter Brácsa Szőke Ernő
Jereb Tamás Varga Péter
Molnár Miklós "Pirók" Molnár Miklós "Pirók"
Cimbalom Varga Péter Bőgő Szabó Árpád
Bolla Balázs
Szőke Ernő
Varga Péter

Kiemelkedő eseményekSzerkesztés

1983 – Ki Mit Tud? – tv-s elődöntő az Ürmös (soproni egyetemi) táncegyüttessel

1983, 1986, 1987 – Országos Néptánc Antológia (Kisalföld, Ürmös, Ürmös)

1985 - I. Dunántúli Népzenei Találkozó - Bonyhád (I. helyezés)

1985 - Miniszteri Dicsérő Oklevél

1986, 1987 – Önálló fellépés a táncháztalálkozón

Kísért táncegyüttesekSzerkesztés

Lajtha Sopron
Úttörőház => Arrabona => Kisalföld Győr
Ürmös Sopron

További felkérésekSzerkesztés

MÁV Dél-Zalai Nagykanizsa
Vadvirág Pápa
Gombos (tánc tagozatos) Iskola Győr
Csobolyó (az akkori nevén) Győrújbarát
Pándzsa Pannonhalma
Pántlika Csorna
Kis-Pántlika Csorna
Hagyományőrző Bogyoszló
Hagyományőrző Szil
Hagyományőrző Szany
Hanság Kapuvár
Nemzetiségi (horvát) Kópháza
Testvériség (német) Sopron
Lajbi Sopron
Siketek Ált. Iskolája Sopron
Móra Iskola Győr
Erdészeti Technikum Sopron
Fesztiválokon mindenféle alsóbb és felsőbb iskolák gyerekei
(Hunyadi, Kossuth Gimn., vidéki iskolák, stb.)

KronológiaSzerkesztés

év hazai fellépés hazai táncház utazás
1978 4 0 0
1979 11 5 0
1980 31 17 1 Lajtha Ausztria
1981 23 21 3 Arrabona Ausztria
Lajtha Csehszlovákia
Lajtha Ausztria
1982 28 8 1 Arrabona Csehszlovákia
1983 46 8 6 Arrabona Ausztria
Lajtha Ausztria
Arrabona Csehszlovákia
Kisalföld Olaszország
Lajtha Ausztria
Kópháza Jugoszlávia
1984 38 15 8 Zenekar Ausztria
Lajtha Ausztria
Kisalföld Olaszország
Zenekar Ausztria
Kisalföld Csehszlovákia
Kisalföld Csehszlovákia
Lajtha Ausztria
Kópháza Ausztria
1985 28 12 6 Zenekar Ausztria
Zenekar NSZK
Kisalföld Csehszlovákia
Zenekar Ausztria
Kisalföld Spanyolország
Lajtha Ausztria
1986 33 10 3 Kisalföld Finnország
Lajtha Csehszlovákia
Zenekar Ausztria
1987 17 5 2 Ürmös Ausztria
Nagykanizsa Olaszország
1988 20 11 7 Zenekar Ausztria
Zenekar Ausztria
Lajtha Ausztria
Lajtha Csehszlovákia
Csorna Ausztria
Ürmös Ausztria
Lajtha NSZK
1989 22 5 7 Zenekar Ausztria
Zenekar Ausztria
Zenekar Ausztria
Kisalföld Olaszország
Zenekar Ausztria
Lajtha Ausztria
Zenekar Ausztria
1990 15 9 4 Zenekar Ausztria
Kisalföld NSZK
Ürmös Isle of Man
Zenekar Ausztria
1991 11 4 6 Zenekar Ausztria
Kisalföld Erdély
Kisalföld Németország
Pápai Vadvirág Erdély
Kisalföld Spanyolország
Kisalföld Ausztria
1992 3 1 2 Zenekar Ausztria
Kisalföld Franciaország
1993 4 1 0
1994 6 0 0
1995 4 0 1 Zenekar Ausztria
1996 4 1 0
1997 0 2 1 Testvériség Ausztria
1998 2 0 0
1999 0 3 1 Lajtha Németország
2000 2 1 0