Lewis–McChord közös légitámaszpont
A Lewis–McChord közös légitámaszpont az USA Washington államában, Tacomától 15 km-re délkeletre fekvő légitámaszpont, amely Fort Lewis és a McChord légitámaszpont 2010. február 1-jei összevonásával jött létre.[1][2][3]
| Lewis–McChord közös légitámaszpont | ||||||||||
 | ||||||||||
| Egy C–17-es repülőgép rakodás közben | ||||||||||
| IATA: ICAO: | ||||||||||
| Adatok | ||||||||||
| Elhelyezkedés | Pierce megye Amerikai Egyesült Államok | |||||||||
| Megnyitás | 1917 | |||||||||
| Üzemeltető | az Amerikai Egyesült Államok Légiereje | |||||||||
| Tszf. magasság | 98 m | |||||||||
| Futópályák | ||||||||||
| ||||||||||
| Elhelyezkedése | ||||||||||
 Lewis–McChord közös légitámaszpont
Pozíció Washington állam térképén
| ||||||||||
 é. sz. 47° 06′ 52″, ny. h. 122° 33′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 52″, ny. h. 122° 33′ 53″ | ||||||||||
 | ||||||||||
| A repülőtér weboldala | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lewis–McChord közös légitámaszpont témájú médiaállományokat. | ||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||||||||
Történet szerkesztés
Fort Lewis szerkesztés
1916-ban helyi üzletemberek egy katonai bázis létesítését javasolták.[4] Camp Lewis az első világháború során fontos kiképzőhely volt. Az egyik legjobban karbantartott és legolcsóbban fenntartott bázis[5] mai nevét 1927-ben vette fel.
A támaszpont tüzérségi létesítményei a nisqually indiánok területén épültek fel, így többeknek el kellett hagyniuk otthonukat.[6]
A második világháborúban a német és olasz hadifoglyokat itt rabosították. A bázis fontos szerepet játszott az „Igaz ügy” hadműveletben és az öbölháborúban is.[7]
McChord légitámaszpont szerkesztés
Az 1927-ben alapított Tacoma repülőtér 1938-ban vette fel William McChord ezredes nevét. A McChord repülőtér 1948-tól, az önálló légierő megalapításától működik légitámaszpontként.[8]
A bázis szállítási, humanitárius és légvédelmi feladatokat is ellát.[9]
Környezetvédelem szerkesztés
Mivel a légitámaszpont környezete természetvédelmi terület,[10] Fort Lewis[11] és a McChord légitámaszpont[12] is folytatott az ezek megóvására irányuló vizsgálatokat.[13] A hadsereg több intézkedést is bevezetett a környezet megóvásának érdekében.[14]
Irodalom szerkesztés
- Alan Archambault: Fort Lewis. (angolul) Lanham (Maryland): Arcadia Publishing. 2002. ISBN 0-7385-2051-9 Hozzáférés: 2020. október 25.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Joint Base Lewis-McChord című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D.: Fort Lewis and McChord Air Force Base merge to create Joint Base Lewis-McChord on October 1, 2010. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2011. augusztus 18. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Joshua C. Hall – Scott A. Beaulier – Allen K. Lynch: The impact of political factors on military base closures. (angolul) Journal of Economic Policy Reform, XIV. évf. 4. sz. (2011) 332–342. o. doi
- ↑ Benjamin L. Ginsberg et al: Waging Peace: A Practical Guide to Base Closures. (angolul) Public Contract Law Journal, XXIII. évf. 2. sz. (1994) 169–208. o. JSTOR
- ↑ Craig Sailor: Q&A;: Military historian says Fort Lewis, WWI inextricably linked (angol nyelven). The News Tribune, 2014. október 12. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ A Study In Mobilization: Camp Lewis, 1917–1918 (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Richard Kluger: The bitter waters of Medicine Creek: A tragic clash between white and native America. (angolul) New York: Vintage Books. 2011. ISBN 9780307388964 OCLC
- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D.: Fort Lewis, Part 2: 1927–2010 (angol nyelven). HistoryLink.org, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D: McChord Field, McChord Air Force Base, and Joint Base Lewis-McChord: Part 1 (angol nyelven). HistoryLink.org, 2011. október 25. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D: McChord Field, McChord Air Force Base, and Joint Base Lewis-McChord: Part 2 (angol nyelven). HistoryLink.org, 2011. október 25. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Jeff D. Colgan: Climate Change and the Politics of Military Bases. (angolul) Global Environmental Politics, XVIII. évf. 1. sz. (2018. február) 33–51. o. doi
- ↑ Michael J. Adams – R. Bruce Bury – Scott A. Swarts: Amphibians of the Fort Lewis Military Reservation, Washington: Sampling Techniques and Community Patterns. (angolul) Northwestern Naturalist, LXXIX. évf. 1. sz. (1998) 12–18. o. doi
- ↑ Sanders Freed – Kelly McAllister: Occurrence and Distribution of Mammals on the McChord Air Force Base, Washington. (angolul) Environmental Practice, X. évf. 3. sz. (2008. február 6.) 116–124. o. doi
- ↑ Jeffrey R. Foster et al: Initial effects of light armored vehicle use on grassland vegetation at Fort Lewis, Washington. (angolul) Journal of Environmental Management, LXXXI. évf. 4. sz. (2006. december) 315–322. o. doi
- ↑ Paul T. Steucke: Public Sector Value of an ISO 14000 Certified Environmental Management System: The Fort Lewis Army Installation in Washington State. (angolul) Environmental Practice, II. évf. 4. sz. (2000) 288–290. o. doi
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap Archiválva 2020. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Lewis Army Museum (angolul)