Libwww
A Libwww (azaz Library World Wide Web) egy moduláris kliens-oldali web API (alkalmazásprogramozási felület) UNIX, és Windows platformra.
A libwww szoftver első változatát 1992-ben készítették el. 2006-ban készült el a végleges változat.[1]
Kis és nagyobb alkalmazásokra is használható, mint például: webböngészők, szerkesztők, batch eszközök. A libwww rendelkezik „dugaszolható” (plug-in) modulokkal, mint például: HTTP1.1, stb.
A libwww célja, hogy testbedként szolgáljon protokoll kísérleteknél.[2][3] A libcurl a libwww modern változata.
Történet
szerkesztés1992-ben Tim Berners-Lee és Jean-Francois Groff, a CERN munkatársai, átírták a WorldWideWeb böngészőjét a NeXTstep operációs rendszerben, hordozható C kódban, hogy demonstrálják a web potenciálját.[4] A kezdetben a libwww, általános könyvtárként működött, és nem volt külön hozzáférhető.[5]
Mielőtt a nyilvánosság számára is elérhetővé vált, a libwww-t beintegrálták a CERN programkönyvtárába (CERNLIB).[6] 1993-ban nyilvánossá tették a libwww-t, a webböngészők fejlesztésének segítésére.[7] Később a W3C elkészítette az Arena webböngészőt, mint testbed, többek között a HTML3, CSS, PNG, és libwww részére. Az Arenát az Amayával váltották fel.[8] 2003-ban a W3C befejezte a fejlesztést forráshiány miatt, azzal az elvárással, hogy a további fejlesztést a szabad-szoftver közösség folytatja.[9]
Tulajdonságok
szerkesztésLibwww a következő protokollokat támogatja:
Alkalmazások
szerkesztésA következő alkalmazások használják a libwww-t: .[10]
- Agora[11]
- Arena[12][13]
- Amaya[12][13][14]
- Cello[15]
- CERN httpd szerver[13]
- Cygwin[16][17]
- Distributed Oceanographic Data Systems, OPeNDAP-val[18][19]
- GRIF Symposia, a HTML editor[20][21]
- Lynx
- MacWWW[22]
- Mosaic
- ROS (Robot Operating System)[2]
- TkWeb[23]
- tkWWW[24]
- WorldWideWeb (később Nexus)[25][26]
A libwww-be integrált alkalmazások:
- “Command Line Tool”, mely útmatást ad, hogyan egy egyszerű batch eszközt felépíteni a Web elérésére.
- ‘Line Mode Browser’
- ‘Webbot’, mely egy egyszerű alkalmazás arr, hogyan lehet a libwww használatával robotokat építeni.
- ‘Mini Server’, hogyan lehet egy szervert vagy proxyt implementálni.
Kritikák
szerkesztésLibcurl fejlesztői szerint, a libwww nem eléggé hordozható, nem „szálbiztos”, és számos HTTP autentikációs típus hiányzik. Sem a libcurl, sem a libwww, nem eléggé könnyen használható egyes projektek számára.[27][28][29]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ http://www.w3.org/Library/
- ↑ a b libwww. ROS. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
- ↑ a b Nielsen, Henrik Frystyk: W3C Reference Library. World Wide Web Consortium, 1998. május 14. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
- ↑ Kesan, Jay, Rajiv Shah (2003). „Deconstructing Code”. Yale Journal of Law & Technology 6, p. 291. o. [2010. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- ↑ Berners-Lee, Tim: Common Library. World Wide Web Consortium, 1992. november 3. (Hozzáférés: 2010. június 3.)
- ↑ How the web began. CERN, 2008. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
- ↑ Berners-Lee, Tim: May World-Wide Web News. World Wide Web Consortium, 1993. May. (Hozzáférés: 2010. június 7.)
- ↑ Welcome to Arena beta-3. World Wide Web Consortium, 1996. szeptember 16. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
- ↑ Kahan, José: Future of Libwww Survey. World Wide Web Consortium, 2003. szeptember 2. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
- ↑ Kahan, José: Results of the future of libwww survey. World Wide Web Consortium, 2004. január 29. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
- ↑ Secret, Arthur: Agora. World Wide Web Consortium, 1996. november 12. [1996. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- ↑ a b Nielsen, Henrik Frystyk: Libwww Hackers. World Wide Web Consortium, 2002. június 7. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
- ↑ a b c Kahan, José: Why Libwww?, 1999. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
- ↑ Quint, Vincent: Amaya Release history. World Wide Web Consortium, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
- ↑ HTTP Request fields. Protocols. World Wide Web Consortium, 1994. május 3. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
- ↑ Nielsen, Henrik Frystyk: www-lib. Yahoo! Groups, 1998. december 1. [2001. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
- ↑ Kahan, José: Libwww - the W3C Sample Code Library. World Wide Web Consortium, 1999. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. június 15.)
- ↑ Gallagher, James: libwww replacement. OPeNDAP, 2002. május 10. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
- ↑ Gallagher, James: libwww v versus libcurl. OPeNDAP, 2002. június 19. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
- ↑ Paoli, Jean: Rules for extending a WWW client: The Symposia API. World Wide Web Consortium
- ↑ Luotonen, Ari: Ari Luotonen. World Wide Web Consortium. (Hozzáférés: 2010. augusztus 15.)
- ↑ Berners-Lee, Tim: Macintosh Browser. World Wide Web Consortium, 1992. november 3. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
- ↑ Ball, Steve: SurfIt! - A WWW Browser (PostScript). Proceedings of the Fourth USENIX Tcl/Tk Workshop. USENIX
- ↑ Wang, Joseph: tkWWW Version 0.7 alpha, 1993. május 1. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
- ↑ WorldWideWeb Source Files. World Wide Web Consortium. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ Readme. evolt.org. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
- ↑ Stenberg, Daniel: Notes About Libwww compared to libcurl. Haxx, 2010. május 1. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
- ↑ Smith, Timothy B.: Simple HTTP Client without 'libcurl' or 'libwww'. μClinux, 2007. szeptember 11. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
- ↑ http://curl.haxx.se/docs/comparison-table.html