Limnodynastes salmini

kétéltűfaj

A Limnodynastes salmini a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Limnodynastes nembe tartozó faj.

Limnodynastes salmini
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Limnodynastes
Faj: L. salmini
Tudományos név
Limnodynastes salmini
Steindachner, 1867
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Limnodynastes salmini témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Limnodynastes salmini témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Új-Dél-Wales államának a szárazföld belseje felé eső, valamit északi részén, továbbá Queensland délnyugati részén honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 546 600 km².[1]

Nevének eredete szerkesztés

Nevét C. L. Salmin muzeológus tiszteletére kapta.[2]

Megjelenése szerkesztés

Nagy termetű békafaj, testhossza elérheti a 7,5 cm-t.[3][4] Háta szürkésbarna vagy barna; rajta sötétebb foltokkal és pettyekkel.[3] Minkét oldalán és háta közepén jellegzetes narancs- vagy lazacszínű csík húzódik. Hasi oldala fehér. Combjainak hátsó fele barna, fehér pettyekkel tarkítva. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, írisze aranybarna színű.[4] Mellső lábfejei úszóhártya nélküliek, hátsókon némi úszóhártya figyelhető meg. Ujjai végén nincsenek korongok.[3]

Életmódja szerkesztés

A párzás tavasztól őszig tart. Petéit habos petecsomókban rakja le a kialakult tavacskák, pocsolyák vizének felszínére. A petecsomókban 1500–2500 pete is lehet.[1] Az ebihalak 3–4 nap után kelnek ki,[4] hosszuk elérheti a 7 cm-t,[3] színük sötétbarna. Gyakran a víz mélyén maradnak, teljes kifejlődésük 30 °C-os vízben 43 napot vesz igénybe.[4] A kikelt kis békák mérete 13–20 mm, csíkjaik halványabbak a felnőtt egyedekénél.[4]

Száraz időszakban gyakran a föld alá vermeli magát, vagy farönkök, kövek alá bújik.[4]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területén néhány nemzeti park is fekszik.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b AmphibiaWeb
  2. Beolens, Watkins & Grayson, 2013 : The Eponym Dictionary of Amphibians. Pelagic Publishing Ltd, p. 1-262
  3. a b c d FrogID, Western Australian Museum
  4. a b c d e f Atlas of Living Australia
  5. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. január 27.)

Források szerkesztés