Lira da gamba
A lira da gamba vonós hangszer, a lira da braccio nagyobb méretű, mélyebb hangolású rokona. Elsősorban Itáliában használták, nagyjából 1500 és 1700 között. A lira da braccióhoz hasonlóan akkordhangszer, ének kíséretére szolgál, de vele ellentétben nem da braccio tartásban, hanem – nagyobb mérete miatt – a játékos a lábai közé véve, da gamba módra játszik rajta. A héthúros lira da braccióhoz képest több, 9–20 húrral van felszerelve, használata, repertoárja sokoldalúbb.
| Lira da gamba | |
 | |
| Lira da gamba egy dán templom falfestményén | |
| Más nyelveken | |
| olasz: lira da gamba, lirone, lira doppia | |
| Besorolás | |
| kordofon → lant vonós | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 321.322-71 |
| Menzúra | 540–550 mm |
| Hangolás | G-g (burdon) c-c'-g-d'-a-e'-h-f#'-c#'[1] |
| Rokon hangszerek | lira da braccio, viola da gamba |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lira da gamba témájú médiaállományokat. | |
Egyéb elnevezései: lirne, lirone, gran lira, lira grande, lyra perfecta, lirone perfetto, lira doppia, arciviolata, arciviolatalira.
Leírása
szerkesztésA lira da gambának nagyjából hegedűformájú teste, lapos háta, rövid, széles, bundozott nyaka, levél formájú hangolófeje van, elölről kezelhető hangolókulcsokkal. Testmérete a tenor- és basszusgamba közé esik, de azoknál kevésbé mély, kávája fele olyan széles, mint a csellóé. A húrláb szinte teljesen egyenes, a tetőn az oldalsó hanglyukakon kívül rozetta is van. Két fogólap mellett futó búrdonhúrja és változatos számú fogólapon leszorítható húrja van.
A lira da gamba elsődleges zenei szerepe, hogy énekhang mellé, kitartott akkordokból álló kíséretet adjon. Húrozása, hangolása, a húrlábának görbülete ennek megfelelően úgy van ötletesen kitalálva, hogy három–hat húrján egyszerre lehessen játszani. Egymást követő húrjai nem folyamatosan egyre magasabb hangolásúak, hanem más sémát követnek: ezt francia kifejezéssel rentrant hangolási módnak nevezik. Ez által a lehető legtöbb akkordot többféle fordításban is le lehet fogni, vonóval meg lehet szólaltatni. Cerreto,[1] Praetorius[2] és Mersenne[3] a lira da gamba összesen ötféle hangolását ismerteti.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Scipione Cerreto: Della prattica musica vocale et strumentale (Nápoly, 1601)
- ↑ Michael Praetorius: Syntagma Musicum (1619)
- ↑ Marin Mersenne: L'harmonie universelle (1636)
Források
szerkesztés- szerk.: Stanley Sadie: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan (2000)
