Lira da gamba

vonós hangszer

A lira da gamba vonós hangszer, a lira da braccio nagyobb méretű, mélyebb hangolású rokona. Elsősorban Itáliában használták, nagyjából 1500 és 1700 között. A lira da braccióhoz hasonlóan akkordhangszer, ének kíséretére szolgál, de vele ellentétben nem da braccio tartásban, hanem – nagyobb mérete miatt – a játékos a lábai közé véve, da gamba módra játszik rajta. A héthúros lira da braccióhoz képest több, 9–20 húrral van felszerelve, használata, repertoárja sokoldalúbb.

Lira da gamba
Lira da gamba egy dán templom falfestményén
Lira da gamba egy dán templom falfestményén

Más nyelveken
olasz: lira da gamba, lirone, lira doppia
Besorolás
kordofonlant
vonós
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás321.322-71
Menzúra540–550 mm
HangolásG-g (burdon)
c-c'-g-d'-a-e'-h-f#'-c#'[1]
Rokon hangszereklira da braccio, viola da gamba
A Wikimédia Commons tartalmaz Lira da gamba témájú médiaállományokat.

Egyéb elnevezései: lirne, lirone, gran lira, lira grande, lyra perfecta, lirone perfetto, lira doppia, arciviolata, arciviolatalira.

A lira da gambának nagyjából hegedűformájú teste, lapos háta, rövid, széles, bundozott nyaka, levél formájú hangolófeje van, elölről kezelhető hangolókulcsokkal. Testmérete a tenor- és basszusgamba közé esik, de azoknál kevésbé mély, kávája fele olyan széles, mint a csellóé. A húrláb szinte teljesen egyenes, a tetőn az oldalsó hanglyukakon kívül rozetta is van. Két fogólap mellett futó búrdonhúrja és változatos számú fogólapon leszorítható húrja van.

A lira da gamba elsődleges zenei szerepe, hogy énekhang mellé, kitartott akkordokból álló kíséretet adjon. Húrozása, hangolása, a húrlábának görbülete ennek megfelelően úgy van ötletesen kitalálva, hogy három–hat húrján egyszerre lehessen játszani. Egymást követő húrjai nem folyamatosan egyre magasabb hangolásúak, hanem más sémát követnek: ezt francia kifejezéssel rentrant hangolási módnak nevezik. Ez által a lehető legtöbb akkordot többféle fordításban is le lehet fogni, vonóval meg lehet szólaltatni. Cerreto,[1] Praetorius[2] és Mersenne[3] a lira da gamba összesen ötféle hangolását ismerteti.

  1. a b Scipione Cerreto: Della prattica musica vocale et strumentale (Nápoly, 1601)
  2. Michael Praetorius: Syntagma Musicum (1619)
  3. Marin Mersenne: L'harmonie universelle (1636)
  • szerk.: Stanley Sadie: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan (2000) 

További információk

szerkesztés