Liviu Cornel Babeș

Liviu Cornel Babeș (Brassó, 1942. szeptember 10. – Brassó, 1989. március 2.) román villanyszerelő, amatőr festő. A kommunista diktatúra mártírja, „a román Jan Palach”: a Ceaușescu-rezsim elleni tiltakozásként felgyújtotta magát a brassópojánai Bradul sípályán. 1996-ban Brassó díszpolgárává, 1997-ben a román nemzet vértanújává nyilvánították.

Liviu Cornel Babeș
Emlékmű Brassópojánán
Született	1942. szeptember 10. Brassó
Elhunyt	1989. március 2. (46 évesen) Brassó Brassópojána
Állampolgársága	román
Foglalkozása	emberi jogi aktivista festőművész
Halál oka	önfeláldozás
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1942-ben született a brassói Vár utca egyik házában. Szülei tisztviselők voltak. Iskoláit Brassóban végezte; villanyszerelő technikus lett. Ezzel párhuzamosan a művészeti népiskola (Școala Populară de Arte) óráira is járt, és amatőr festőként és szobrászként is dolgozott, az amatőr képzőművészek egyesületének (Uniunea Artiștilor Plastici Amatori) tagja volt. Felesége Etelka, egykori osztálytársa; lánya Gabriela.

Halála

1989. március 2-án Babeș sízni ment Brassópojánára. Néhány lesiklás után, délután 4 óra körül leöntötte magát benzinnel és felgyújtotta magát, a kommunista elnyomás elleni tiltakozásként. Kezében egy „Brașov = Auschwitz” feliratú táblát tartott. A többi síző először azt hitte, hogy egy előadásról van szó; majd két skót turista, Douglas Wallace és George Melvin, eloltották a tüzet. Babeșt a brassói megyei kórházba vitték, ahol délután 6 óra körül elhunyt; egyes feltételezések (például Mircea Brenciu író) szerint felsőbb utasításra megmérgezték.

A Securitate igyekezett eltussolni az ügyet. Babeșt őrültnek nyilvánították, családját megbélyegezték (az „őrült” verzió a rendszerváltás után is sokáig tartotta magát, ezért csak viszonylag későn ismerték el antikommunista mártírként). Az eseménynek viszont több külföldi turista is szemtanúja volt. Wallace és Melvin külföldre vitték a hírt, melyet március 12-én leközölt a The Sunday Times, ahonnan a nemzetközi sajtó is átvette. A románok csak a Szabad Európa Rádióból értesültek a történtekről.

Emlékezete

• 1990-ben keresztet állítottak a sípálya mellett.
• 1997-ben Babeșt a nemzet hősi vértanújává (erou martir) nyilvánították.
• 2007-ben emlékművet állítottak a brassópojánai templom kertjében.
• Az Astra-negyedben utca viseli nevét; ebben az utcában lakott Babeș (korábbi neve Str. Rândunicii).

Források

• Liviu Babeș – ein Kronstädter Märtyrer. Neue Kronstädter Zeitung, XXV. évf. 1. sz. (2009. március 26.) 5. o. ISSN 0934-4713
• „Povestea martirului Liviu Babeș într-un interviu acordat de soția sa”, România Liberă, 2014. március 1.. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 4.) 
• „Liviu Cornel Babeș s-a autoincendiat la Brașov”, Jurnalul, 2009. március 3.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 4.) 
• „Sacrificiu în numele libertății”, Monitorul Expres, 2017. március 2. (Hozzáférés: 2017. március 4.) 
• „Liviu Cornel Babeș, brașoveanul care și-a dat foc in martie '89”, hotnews.ro, 2012. március 2. (Hozzáférés: 2017. március 4.)