Lobosa

A Lobosa az Amoebozoa parafiletikus csoportja. Legtöbb tagja állábai szélesek és tompa végűek, a 2016-ban felfedezett Sapocribrum állábai vékonyak, fonalasak.[1] Altörzsként sorolják be, melynek tagjai többnyire lebenyes állábú, ostor vagy csilló nélküli amőbák.[2][3]

Lobosa
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Törzs: Amoebozoa
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Csoportok

Kladisztikailag része, hagyományosan nem:

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lobosa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lobosa témájú kategóriát.

Gyakrabban él forrásokban, mint tavakban, amit preferált trofikus asszociációi is magyarázhatnak.[4] A trágyában mennyiségük jelentősen függ a trágya korától és típusától, például a légylárvák mennyiségétől.[5]

Jellemzők

szerkesztés

A csoportot először William Benjamin Carpenter javasolta 1861-ben, egyetlen családjának az Amoebinát leírva.[6] Ez olyan amőboid élőlényekből állt, melyek endoplazmája lebenyes állábakba folyik. Ez, melyről ismert volt, hogy az Amoeba nemzetségre és társaira jellemző volt, eltért a Cercozoa fonalas vagy a likacsosházúak hálós állábaitól. A Lobosa név az állábak lebenyes szerkezetére utal.[7]

A Lobosa héjas és héj nélküli („gimnamőba”) amőbákat is tartalmaz, de néhány, hagyományosan lebenyes állábúnak tekintett élőlényt (például Pelomyxa, Entamoeba (Amoebozoa) és néhány Heterolobosea-faj (Discoba)) nem tartalmaz.

Filogenetika

szerkesztés

A Lobosa parafiletikus, 3 kládja a Discosea, a Tubulinea és a Cutosea. Előbbi kettő a szintén parafiletikus Glycopoda tagja, utóbbi a monofiletikus Cutosa főosztályé. A Tubulinea+Cutosea+Conosa klád a Tevosa, utóbbi két tag az Evosea kládot alkotja.[8]

Amoebozoa
Discosea

Flabellinia



Centramoebia



Tevosa
Tubulinea

Corycidia




Echinamoebia



Elardia




Evosea

Cutosea


Conosa

Archamoebea


Semiconosia

Variosea


Mycetozoa

Dictyostelea




Ceratiomyxea



Myxogastria










Opisthokonta


  1. Cavalier-Smith, Thomas (2016). „187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution”. Molecular Phylogenetics and Evolution 99, 275–296. o. DOI:10.1016/j.ympev.2016.03.023. PMID 27001604.  
  2. Smirnov, Alexey V. (2011. július 24.). „A Revised Classification of Naked Lobose Amoebae (Amoebozoa: Lobosa)”. Protist 162 (4), 545–570. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.protis.2011.04.004. PMID 21798804.  
  3. Cavalier-Smith, Thomas (2009. február 1.). „Megaphylogeny, cell body plans, adaptive zones: causes and timing of eukaryote basal radiations”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 56 (1), 26–33. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2008.00373.x. ISSN 1550-7408. PMID 19340985.  
  4. Neupane S, Davis T, Nayduch D, McGregor BL (2023. január 19.). „Habitat type and host grazing regimen influence the soil microbial diversity and communities within potential biting midge larval habitats”. Environ Microbiome 18 (1), 5. o. DOI:10.1186/s40793-022-00456-8. PMID 36658608.  
  5. Neupane S, Saski C, Nayduch D (2021. december 15.). „House fly larval grazing alters dairy cattle manure microbial communities”. BMC Microbiol 21 (1), 346. o. DOI:10.1186/s12866-021-02418-5. PMID 34911456.  
  6. Carpenter, William Benjamin (1861. július 24.). „On the systematic arrangement of the Rhizopoda”. Natural History Review (Dublin and London) 1 (4).  
  7. Carpenter, William Benjamin. Introduction to the Study of the Foraminifera. Ray Society, 16–28. o. (1862) 
  8. Kang, Seungho (2017. szeptember 1.). „Between a Pod and a Hard Test: The Deep Evolution of Amoebae”. Molecular Biology and Evolution 34 (9), 2258–2270. o. DOI:10.1093/molbev/msx162. PMID 28505375.  

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lobosa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.