Lovas-festő
A Lovas-festő az i. e. 6. század közepén Lakóniában alkotó görög vázafestő volt, egyike a lakóniai vázafestészet öt legjelentősebb alakjának. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk. Egy lovast ábrázoló Londonban őrzött csészéjéről nevezték el. [1]
Lovas-festő | |
A festő névadó vázája, i. e. 550 - 530 között, London, British Museum | |
Született | i. e. 6. század |
Meghalt | i. e. 6. század |
Alkotott | i. e. 6. század |
Nemzetisége | Görög |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovas-festő témájú médiaállományokat. |
I. e. 560 körül kezdhette karrierjét és a század harmadik negyedéig lehetett aktív.[2] A lakóniai mesterek második generációjához tartozott a Vadászat-festő kortársa volt.[3] Nem volt kiemelkedően tehetséges mester, de változatos témákat, csoportos jeleneteket meglehetősen egyéni módon ábrázolt.
Egyes vélemények szerint csak annyival járult hozzá a lakóniai festészethez, hogy másolta a legnagyobb helyi mester a Naukratisz-festő munkáit, így jobban lehetővé vált a nagy előd munkásságának megismerése.[2] Számos vázája sértetlenül került elő etruszk sírokból, míg a Naukratisz-festőhöz köthető edények jelentős részét töredékes állapotban találták meg a szamoszi héraionban.[2]
Egyik ismertebb alkotásán Polüphémosz megvakítása látható, ahol a festő az archaikus görög elbeszélésmódnak megfelelően az egész folyamatot egy képbe sűrítette.[3] Más csészéin a lovasok és lakomázók mellé szárnyas figurákat festett, ez egyfajta utalás lehetett heroizált elhunytak felé, bár ez eléggé szokatlan lenne az ilyen nem helyi használatra készült, legtöbbször exportált ivóedény-típus esetében.[3] Ismert egy hozzá köthető állatfrízzel, Héraklész és kentaurok küzdelmével, valamint táncoló kómoszokkal díszített dinosz is, egy szokatlan edényforma lakóniai vázafestészetben.[3]
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Tyler Jo Smith, Dimitris Plantzos (szerk.). A Companion to Greek art. Chichester, UK: Blackwell Publishing Ltd. (2012). ISBN 978-1-4051-8604-9
- Powell, Anton (szerk.). A Companion to Sparta. Chichester, UK: Blackwell Publishing Ltd. (2017). ISBN 978-1-4051-8869-2
- John, Boardman. Early Greek vase painting (World of Art). London: Thames and Hudson Ltd. (1998). ISBN 0-500-20309-1
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0
- John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2