Lovinac vára

Lovinac vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Lika-Zengg megyei Lovinac határában.

Lovinac vára
Utvrda Lovinac
Ország	Horvátország
Mai település	Lovinac
Épült	ismeretlen
Elhagyták	18. század (elhagyták)
Állapota	rom
Típusa	hegyvidéki
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Lovinac vára Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 21′ 02″, k. h. 15° 40′ 00″44.350555555556, 15.666666666667

Fekvése

A vár romjai a Lovinachoz tartozó Sveti Rok határában, a sveti roki plébániatemplomtól 1 km-re délkeletre emelkedő Gradina nevű hegyen találhatók.

Története

A vár építtetője és építési ideje is ismeretlen. Úgy tartják, hogy Lovinac a középkorban a Lovinčić nemesi család tulajdonában volt, akik később a törököktől való félelem miatt Bosiljevo környékére költöztek. Martin Lovinčić 1531-ben ott kapott birtokot Frangepán Vuk Frankopan gróftól Radovacban, a Kulpa folyó mentén. A 16. század elején Lovinac Ivan Karlović korbáviai grófhoz tartozott. Ez derül ki abból a szerződésből, amelyet Zrínyi Miklós gróf Ivan Karlović-tyal kötött 1509. augusztus 10-én szülővárosában, Zrinben. Zrínyi ugyanis feleségül vette Karlović nővérét, Jelenát. Mivel ekkor mindkét gróf (Karlović és Zrínyi is) nemzetségének egyetlen férfitagja volt, szerződéssel vállalták, hogy aki közülük gyermek nélkül hal meg, minden vagyonát a megmaradt másik félre hagyja. Ekkor Zrínyinek 9 vára (illetve erődített kastélya) volt a hozzá tartozó birtokokkal, Karlovićnak pedig 22 vára volt, ebből 3 Korbava, 7 pedig Lika területén. Ez utóbbiak között az említik az 1509-ből származó szerződésben Lovinac várát is. Lovinac vára valószínűleg a 16. század folyamán vált rommá. Később a törökök újjáépítették, és feltehetően volt benne török legénység is néhány aga parancsnoksága alatt. Amikor a törököket 1689-ben kiűzték Likából, Lovinac is a bécsi udvari kamarához került. A kamara 1692. február 10-én Likát eladta Zinzendorf grófnak. Ebben az adásvételi szerződésben Lovinac vára is szerepel. Glavinić zenggi püspök is arról tanúskodik, hogy abban az időben a várat is megerősítették Lovinacban. Glavinić a várat „castellum Lovinac”ként említi az 1696-os feljegyzésben. A török veszély elmúltával jelentősége megszűnt, ezért feltehetően még a 18. században elhagyták.

A vár mai állapota

Lovinac várának romjai még ma is láthatók a Sveti Roktól délkeletre fekvő Gradina-hegyen. A vár négyszögletes (33 méter hosszú és 19 méter széles) volt és 1 méter vastag fal vette körül. A falon belül két torony maradványai láthatók. Ezektől a romoktól nem messze két szurdok található, a Vrkljanski és a Pećina. Az elsőben az Opsenica, a másikban a Holjevac-patak folyik.

Források

Marina Šimek: Od bilješke jednoga povjesničara do arheološkoga nalaza „Ascendere historiam. Zbornik u čast Milana Kruheka” Hrvatski institut za povijest, Zagreb, 2014.(horvátul)

További információk

Darko Antolković blogja (horvátul)