A médiahack egy olyan nem szokványos médiamegoldás, mely figyelemfelkeltő módon, akár fiktív esetek, hírek megalkotásával, hívja fel a figyelmet egy problémára, termékre, hogy azután feltárja a valódi célt, azaz magát a terméket, vagy az üzenetet.

A médiahack alapvetően az ember örök érdeklődő természetére alapoz és valami újat, valami egyedit tár fel, hogy aztán a célszolgáltatásra, céltermékre fordítsa a figyelmet.[1]

A médiahack motívuma tehát lehet termék, szolgáltatás illetve társadalmi célú üzenet is.[2]

ÁlhírekSzerkesztés

 
Az álhírek felismerésének módjai

A médiahack ezen formája, a sárga újságírás vagy propaganda olyan formája, amely a hagyományos nyomtatott, sugárzott vagy online médián keresztül szándékosan félretájékoztatja a fogyasztókat.[3] A hamis tényközlés célja a gazdasági, poitikai előny vagy nézettségi/elérési számnövekedés megszerzése.[4] Terjesztésükre gyakran használnak kirívóan ritka szalagcímeket, megdöbbentő állításokat, esetleg valamilyen közismert tény ellenkezőjét. A modern információs társadalomban, hétköznapi fogyasztóként nehéz megkülönböztetni a valós tartalmakat a hamisaktól. A konzervativizmus elve itt is tettenérhető, hiszen általában olyan hírforrás alapján tájákozódunk, amelyek megerősítik, vagy legalábbis nem cáfolják előzetes vélekedéseinket.

Bár maga a fogalom előtte is létezett, köztudatba Donald Trump politikai kampánya után került be. A BuzzFeed felmérése szerint, a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, a Facebookon megjelent 20 álhír nagyobb tömegekhez jutott el, mint a 19 legjelentősebb hírportál vezető 20 cikke.[5] Ezért is fontos a fogyasztók részéről a tudatos információfogyasztás. A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) ezért is tett közzé az alábbi megfontolandó pontokat (jobb oldalon a képen is):

  • mérlegeld a forrást
  • olvass a sorok között
  • ellenőrizd a dátumot
  • fékezd előítéleteidet
  • olvass a sorok között
  • megbízható a forrás?
  • ez egy vicc?
  • kérdezd a szakértőket.

Nem vagyunk védtelenek a külvilág ingereivel szemben. A tudatos felkészültség, az általános tájékozódási vágy és a soha meg nem nyugvás, hogy na abszolút igazságokat keressünk, vezethet el minket a pontosabb megismerés felé. Egy 2013-as konferencián, amely a média és az oktatás viszonyának feltérképezését tűzte ki célul, köszöntőjében Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője így fogalmazott:

"Úgy gondolom, hogy a médiaetikában is van egy nagyon fontos kérdés, amit fel kell tennünk. Hiszen amikor harcoltunk azért – valamikor még, olyan harminc évvel ezelőtt –, hogy hozzájuthassunk a ránk vonatkozó információkhoz, akkor ma már – mondjuk így –, hogy az információs önrendelkezésért kell harcolnunk."

ForrásokSzerkesztés

  1. http://www.tisztakezek.info/Mediahack/mediahack.html Archiválva 2011. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben www.tisztakezek.info/Mediahack]
  2. www.tisztakezek.info. [2011. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  3. Urban Dictionary: fake news (amerikai angol nyelven). Urban Dictionary. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
  4. https://www.usnews.com/opinion/thomas-jefferson-street/articles/2017-04-14/what-is-fake-news-maybe-not-what-you-think
  5. News, A. B. C.: When Fake News Stories Make Real News Headlines. ABC News, 2017. február 15. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)