Méhméreg
A méhméreg, az orvoslásban apitoxin, a méhek által termelt méreg. Több anyag, köztük fehérjék keveréke, ami helyi gyulladást okoz, és véralvadásgátló hatású. Egy házi méh egy csípéssel 0,1 mg méhmérget juttat a sebbe. Több dologban is a csalánméregre hasonlít.[1] Kémhatása savas (pH-ja 4,5–5,5). Sárgás, opálos színezetű. Levegővel érintkezve oldószere azonnal elpárolog, így eredeti térfogatának 30-40%-ára beszárad. Illata hasonlít a banánolaj illatához. Kémiai felépítését tekintve a kígyómérgekkel áll "rokonságban". Régebben úgy hitték, hogy a méhméreg túlnyomó részben hangyasavat (HCOOH) tartalmaz, de ma már bizonyított, hogy ez az állítás nem helytálló.
Hagyományosan a beteg megcsípésével juttatják be a mérget a kezelendő testrészbe, de ez a méh életébe került. Ma már a szúrás után ki tudják emelni a méhet úgy, hogy ne szakadjon bele a fullánkja a sebbe. A méreg kinyerhető elektromos stimulációval is; ekkor a méh akaratlanul kiadja a mérgét. A méreg újratermeléséhez egy napra van szüksége.
Összetétele
szerkesztés- Fő komponense a melittin, amely a méreg fehérjéinek 52%-át teszi ki.[2]
- Az apamin egy gyenge idegméreg. Fokozza a mellékvese kortizoltermelését.
- Az adolapin[3] gyulladásgátló és érzéstelenítő hatású a ciklooxigenáz blokkolása miatt. A méreg fehérjéinek 2–5%-át alkotja.
- A foszfolipidáz a legrombolóbb hatású komponens, mivel bontja a foszfolipideket, amik a sejthártya fő komponensei. Csökkenti a vérnyomást és gátolja a véralvadást. A méreg fehérjéinek 10–12%-a.
- A hialuronidáz kitágítja a hajszálereket, ezzel kiterjeszti a gyulladást. A méreg fehérjéinek 1-3%-át alkotja.
- A proteázgátlók vérzéscsillapítók és gyulladásgátlók. A méreg fehérjéinek 2%-a
- Tertiapin, idegméreg, 2%.
- Secamin, klinikai hatás nélküli fehérje[4]
A fő allergének a melittin, a foszfolipidáz és a hialuronidáz. A fehérjék mellett jelentősebb kisebb molekulák:
- A hisztamin az allergiás válasz kiváltásáért felelős. A méreg 0,5–2%-át teszi ki.
- A dopamin és a noradrenalin növeli a pulzust. A méreg 1–2%-a.
Hangyasavat nem tartalmaz.
Hatása az emberre
szerkesztés
A méhcsípés helyi gyulladást okoz kisebb-nagyobb feldagadással. Életveszélyt csak allergia vagy több száz méhcsípés esetén okoz. Szintén életveszélyes a nyaki szúrás, mivel ez a légutak megdagadásával jár. Ekkor orvoshoz kell fordulni. Az allergiások arányát az allergológusok 1%-ra becslik a teljes népességben. Több, különböző alkalommal kapott méhszúrással lehetséges hozzászokni a méreghez, de az öreg méhészek újra érzékenyebbek lehetnek.
Kisebb állatok, például kiskacsák könnyen belehalhatnak a méhszúrásba. A lovak is érzékenyek rá. Maguk a méhek nem immunisak a méregre, számukra már egyetlen szúrás halálos. A leszúrt méh potroha zsugorodott, szárnyai szétmerednek.
A méhméreg semlegesítése
szerkesztés- a csípés után a méregzsákja a bőrben marad, így a legfontosabb lépés, hogy ezt el kell távolítani, mert ebből további méreg juthat a véráramba;
- immobilizáció és a fullánk kiemelése már jelentősen csökkenti a lokális duzzanatot;
- a fullánkot oldalról kell kipiszkálni, hogy a méreghólyagból ne nyomjunk több mérget a sebbe;
- amennyiben a csípés után nem alakulnak ki allergiás tünetek, általában lokális kezelésre van csak szükség, de itt is adhatunk antihisztamint, ami a viszketés és izzadás mértékét csökkenti;
- a fájdalmat csökkentheti az ecet, a hideg és a vizes borogatás, a citromlé, a szódabikarbóna. Kalcium-pezsgőtabletta, antihisztamin és szteroid tartalmú tabletták csak később hat.[5] Súlyosabb esetben Calcimusc, vagy alkohol itatása és adrenalin adása segíthet.
- súlyos allergiás reakciók esetén feltétlenül orvosi ellátás indokolt: ilyenkor azonnali kortikoszteroid és adrenalin terápia szükséges az antihisztaminok és béta-2 agonisták adása mellett.
A méhméreg alkotói értágulathoz és capillaris permeabilitas növekedéshez vezetnek, emellett előzetes expozíció utáni csípés alkalmával súlyos anaphylaxiás reakció (sokk) is kialakulhat.
A méhek ellen a legjobb védelem a közönséges szappan. Egy texasi laborban kísérletezték ki: a kutatók észrevették, hogy a szappanok olyan vegyi anyagot tartalmaznak, amelytől a méhek légzőrendszere megbénul[forrás?].
Megelőzésként méhészkalappal, kesztyűvel lehet védekezni, vagy a méheket füstöléssel, vagy víz permetezésével nyugtatni.
Felhasználása
szerkesztésGyógyszerként csak orvosi felügyelettel szabad használni. Ellenjavallat az allergia mellett az erős érelmeszesedés is.
- A rovarméreg-allergia gyengítésére
- Reuma, isiáz, sportsérülések, fagyási sérülések, lumbágó ellen[6]
- A helyi izomzat ingerlésére bőr alá adott injekcióval. Ma már inkább szintetikus hatóanyagokkal helyettesítik
- A homeopátiában Apisinum néven használják duzzanatok és kiütések ellen.[7] Ennek hatásossága nem bizonyított
- A kozmetikában a botox természetes alternatívája. Stimulálja a kollagén VII termelését, ami javítja a bőr védőfunkcióját, ezzel a ráncosodás ellen hat[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ (1990. február 1.) „Evidence for leukotrienes in animal venoms”. The Journal of allergy and clinical immunology 85 (2), 505–509. o. DOI:10.1016/0091-6749(90)90162-W. PMID 1968071.
- ↑ Meier J, White J.. Clinical toxicology of animal venoms and poisons. CRC Press, Inc (1995). ISBN 0-8493-4489-1
- ↑ Adolapin
- ↑ Habermann E (1972. July). „Bee and wasp venoms”. Science 177 (46), 314–22. o. PMID 4113805.
- ↑ https://hu.wikibooks.org/wiki/%C3%9Atipatika/Rovar_cs%C3%ADp%C3%A9sek_%C3%A9s_mar%C3%A1sok
- ↑ Bienenmuseum Illertissen.
- ↑ Albert von Fellenberg-Ziegler: Homöopathische Arzneimittellehre, 25. verb. Auflage, S. 73, Karl F. Haug Verlag, Hüthig GmbH, Heidelberg, 1998
- ↑ Apitoxin in der Kosmetik. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 9.)
Források
szerkesztés- Örösi Pál Zoltán: Méhek között; 7., bőv. kiad.; Mezőgazdasági, Bp., 1968
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Apitoxin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bienengift című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.