Mészáros család (szoboszlói)

szoboszlói nemes és báró család, amely a 17. század elején emelkedett fel

A szoboszlói nemes és báró Mészáros család a 17. század elején felemelkedő család.

Története szerkesztés

A család Szabolcs vármegyéből ered, de később a Nagykunságban is birtokosok lettek. Legkorábbi említésük Mátyás király uralkodása idejéből való, amikor állítólag hősi tetteket hajtottak végre. Egy János nevű családtag hősiesen védte Lendva várát a törökök elleni harcban, míg egy másik János Bocskai István erdélyi fejedelem oldalán harcolt a hajdúk seregében zászlótartóként. Ennek a Jánosnak ugyancsak János nevű fia szintén a törökök elleni harcokban jeleskedett, hadnaggyá lépett elő, majd egy elfogott török leányt vett feleségül. 1651-ben és 1653-ban is sikerrel akadályozta meg a török csapatok betörését, ezért II. Rákóczi György fejedelem megújította a család nemességét, ekkortól kezdve használták a szoboszlói előnevet. Első oklevelekkel is igazolható ősük az 1603-ban született János, akinek Dénes nevű fiától származott le a család. A szabolcsi Visó községből 1720-ban költözött Kunhegyesre egy ismételten János (1688–1765) nevű családtag, aki több alkalommal is bírói tisztet viselt. Feleségétől, Jákó-Bajdán Erzsébettől négy fia született, közülük János (1737–1801) lett a leghíresebb egész családjából. Jeles katona volt, tetteiért a katonai Mária Terézia-renddel is kitüntették és ezzel együtt 1794-ben bárói címet is kapott, pályafutása során az altábornagyi rangig jutott. Egyetlen leánya, Johanna (1784–1844) csillagkeresztes hölgy Teleki László gróf főispán, kamarás és hétszemélynők felesége lett.

Címere szerkesztés

Nagy Iván részletesen leírta az 1794-es bárói címert:

a paizs négy részre osztatik, egy közép paizszsal, melynek kék udvarában pánczélos kar, kivont véres pallost tart; a nagyobb paizs 1. és 4-ik osztálya öt vizirányos vonallal összesen hat, vörös és fekete szelemenekre oszlik; az előtérben egy kétfejű arany sas látszik, kiterjesztett szárnyakkal, jobb lábával kardot, a ballal levágott török fejet tartva; a 2. és 3-ik osztály ezüst udvarában zöld téren fekete elefánt halad, hátán arany szegélyű kék takaró fölött, melyen arany liliom virít, vár tornyot visz és abból két oldalra kinyúló nemzeti zászló leng. A paizst bárói korona födi, és azon három koronás sisak áll, a jobb oldalin a leírt kétfejű arany sas, a középső sisakon pánczélos kar, véres karddal, a baloldali sisakon pedig a leírt elefánt látható. Foszladék jobbról arany-fekete, középről ezüst-kék, balról ezüst-fekete. A paizst telamonok gyanán két pánczélos, sisakos vitéz fogja, kiknek előkötőjük aranyszegélyű piros, és kardjuk aranyos fekete.

Források szerkesztés