Főmenü megnyitása

Móricz Pál

magyar író, újságíró

Móricz Pál (Hajdúnánás, 1870. október 4.Budapest, 1936. március 30.) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja.

Móricz Pál
Élete
Született 1870. október 4.
Hajdúnánás, Magyarország
Elhunyt 1936. március 30. (65 évesen)
Budapest, Magyar Királyság

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesanyja, Daróczi Julianna korán meghalt, de apjának második felesége is fiaként nevelte. Az alsó négy gimnáziumot szülőfalujában végezte, utána Debrecenben tanult tovább, azután tanulmányait félbehagyva újságíró lett. Szegeden, Aradon működött, majd a századfordulótól Debrecenben lapszerkesztőként dolgozott. Miután az 1907. évi országgyűlési választáson nem sikerült mandátumhoz jutnia, a fővárosba költözött és az Egyetértés című lap belső munkatársa lett. 1919-től haláláig a Magyarság szerkesztőségében dolgozott, közben a Hazánk című hetilapot is szerkesztette.

Regényeiben, novelláiban, rövid rajzaiban többnyire a hajdúsági emberek életét, múltját ábrázolta. Megértéssel és szeretettel rajzolta népi alakjait, szomorúan figyelte az átalakuló paraszti életmódot, a Hortobágy változásnak indult világát. Hagyományos, ráérősen részletező stílusban írt; szívesen jegyezte föl a régi történeteket, anekdotákat. A hajdúsági népéletet, szokásokat megörökítő írásai ma már értékes forrásmunkának számítanak.

MunkáiSzerkesztés

  • A magyar föld urai. Regény. Szeged, 1898
  • Szabad hajdúk. Novellák. Szeged, 1900
  • A kurtanemesek földjén. Regény. Debrecen, 1901
  • A boglyakemence mellől. Novellák. Debrecen, 1903
  • Barangolások. Debrecen, 1904
  • A Kárász uraság kocája. Novellák. Budapest, 1904
  • A falusi zsidók. Novellák. Debrecen, 1906
  • Zúg a nádas. Regény. Debrecen, 1909
  • Pusztuló világ. Novellák. Budapest, 1912
  • Régi magyar élet. Novellák. Budapest, 1913
  • Naplemente. Novellák. Budapest, 1914
  • A fergetegből. Novellák. Budapest, 1917
  • Magyar sirató. Novellák. Budapest, 1925
  • Rejtelmes Alföld. Novellák. Budapest, 1926
  • Hortobágyi legendák. Novellák. Debrecen, 1928

ForrásokSzerkesztés