Főmenü megnyitása

A büntetőjogban a magántitok megsértése a szabadság és emberi méltóság elleni, szubszidiárius jellegű bűncselekmény.

Az 1961. évi Btk-banSzerkesztés

A magántitok megsértése az 1961. évi V. törvény 264. §-ában szerepelt.

„Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva megtudott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, hat hónapig terjedő javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

A minősített eset: „A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos hátrányt okozott.”

Az 1978. évi Btk-banSzerkesztés

A magántitok megsértése az 1978. évi IV. törvény 177. §-ában szerepelt.

„Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”

A minősített eset: „A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.”

A hatályos Btk. szabályozásaSzerkesztés

A magántitok megsértéséről a hatályos 2012. évi C. törvény 223. § -a rendelkezik.

„Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.”[1] A minősített eset: „A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.”[2] A Btk indokolása szerint: „A 223. §-hoz

A rendelkezés a magántitok megsértésének törvényi tényállását határozza meg.

A jogi tárgySzerkesztés

A bűncselekmény jogi tárgya a sértettnek a magántitka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. Az elkövetési tárgy a magántitok.[3]

Az elkövetési magatartásSzerkesztés

Az elkövetési magatartás a magántitok alapos ok nélkül történő felfedése. A felfedés minden olyan magatartás, amelynek következtében a magántitok illetéktelen személy tudomására jut. Alapos ok nélkül történik a magántitok felfedése, ha a sértettnek a titoktartáshoz fűződő érdeke nagyobb, mint a magántitkok felfedésének társadalmi jelentősége. A bűncselekmény a magántitok felfedésével befejezetté válik.

A magántitok megsértése egyenes vagy eshetőleges szándékkal követhető el. A bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a foglalkozásánál, illetve közmegbízatásánál fogva jut a titok birtokába. Foglalkozás alatt bármilyen munkaviszony értendő. A közmegbízatás körbe tartozik különösen az egyesületnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munka.[3]

Minősített eseteSzerkesztés

A bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha a magántitok felfedése jelentős érdeksérelmet okoz. Az érdeksérelem lehet vagyoni, társadalmi, családi, erkölcsi stb. A minősített esetet kell megállapítani akkor is, ha a jelentős érdeksérelem nem a jogosultnál, hanem más személynél következik be.[3]

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2012. évi C. törvény 223. § (1) bek.
  2. 2012. évi C. törvény 223. § (2) bek.
  3. a b c Btk indokolása a 223. §-hoz