Magellan űrszonda
Vénusz kutatás
A NASA Magellan űrszondája több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról. A bolygó felszínének 98%-át térképezte fel radar segítségével és 95%-ról készített gravitációs térképet.
| Magellan | |
 | |
| A Magellan elhagyja az Atlantis űrrepülőgép rakterét | |
| Ország |
 Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó |
|
| Küldetés típusa | orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 1989. május 4. |
| Indítás helye | Kennedy Űrközpont 39B indítóállás |
| Hordozórakéta | Space Shuttle |
| Megérkezés | 1990. augusztus 10. |
| Küldetés vége | 1994. október 12. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1035 kg |
| Energiaellátás | 1029 W |
| Pálya | Vénusz körüli |
| Excentricitás | 0,4014 |
| Inklináció | 85,5° |
| Periódus | 3,26 óra |
| Apoapszis | 2,4116 RV |
| Periapszis | 1,0301 RV |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magellan témájú médiaállományokat. | |
Küldetés Szerkesztés
A Magellán 1989 májusában indult a Kennedy Űrközpontból az Atlantis űrrepülőgéppel (STS–30). 1990 augusztusában állt Vénusz körüli pályára. A küldetés 4 éve alatt több mint 15000-szer kerülte meg a Vénuszt. 1994 szeptemberében a Szélmalom kísérletben a szonda a felső légkör sűrűségét mérte.
A tudományos küldetés fázisai: (zárójelben a kezdés dátuma)
- 1. ciklus (1990. szeptember 15.): radartérképezés;
- 2. ciklus (1991. május 15.): radartérképezés;
- 3. ciklus (1992. január 15.): radartérképezés;
- 4. ciklus (1992. szeptember 14.): gravitációs adatok gyűjtése;
- Levegőfékezés körpályára (1993. május 24.);
- 5. ciklus (1993. augusztus 3.): gravitációs adatok gyűjtése;
- Szélmalom kísérlet (1994. augusztus 30.);
A küldetés lejárta után, 1994. október 11-én földi utasításra csökkenteni kezdte pályamagasságát, belemerülve a Vénusz légkörébe. Október 12-én szakadt meg a kapcsolat a szondával. Másnap a sűrű légkörben elégett.
További információk Szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Magellan űrszonda témájú médiaállományokat.
