Magyar Haltani Társaság

A Magyar Haltani Társaság (MHTT)[1][2] a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Fő feladata a tudományos kutatómunka segítése, valamint a minél szélesebb körű ismeretterjesztés.

Magyar Haltani Társaság
Magyar Haltani Társaság.jpg

Alapítva 2005
Tevékenység tudományos kutatás és ismeretterjesztés
Székhely Tiszafüred Táncsics u. 1.
Irányítószám 5350
Nyelvek magyar
Vezető Dr. Harka Ákos elnök
Kulcsemberek
  • Dr. Juhász Lajos alelnök
  • Dr. Nagy Sándor Alex elnökségi tag
  • Sallai Zoltán elnökségi tag
  • Szepesi Zsolt elnökségi tag
  • Dr. Antal László titkár
Működési régió Kárpát-medence

A Magyar Haltani Társaság weboldala

AlakulásSzerkesztés

A Magyar Haltani Társaságot a természetes vizek haltani kutatóinak egy olyan fórum iránti igénye hozta létre, ahol kifejezetten szakmabeli, halakkal foglalkozó szakemberek előtt mutathatják be és vitathatják meg új kutatási eredményeiket. Az előkészítést és a szervezést Dr. Harka Ákos és Dr. Juhász Lajos, a társaság későbbi elnöke és alelnöke vállalta magára. Munkájuk eredményeként - kapcsolódva az ugyancsak általuk szervezett I. Magyar Haltani Konferenciához - 2005. szeptember 9-én 40 fős taglétszámmal alakult meg az egyesület, a bírósági bejegyzés azonban csak később, december 21-én emelkedett jogerőre.

CéljaiSzerkesztés

A Társaság fő célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai és természetvédelmi kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása, a magyar haltani szaknyelv ápolása, valamint halaink népszerűsítése és a velük kapcsolatos ismeretterjesztés.

Szervezeti felépítésSzerkesztés

Az egyesület legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, melyen a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt.

A társaság operatív és koordináló szerve az 5 fős elnökség, melynek tagjai:

  • Dr. Harka Ákos elnök,
  • Dr. Juhász Lajos alelnök, valamint
  • Dr. Nagy Sándor Alex, Sallai Zoltán és Szepesi Zsolt elnökségi tagok.

A titkári feladatokat Dr. Antal László látja el.

MűködésSzerkesztés

Az egyesület a rendes és pártoló tagok tagdíjaiból, valamint egyéni támogatásokból tartja fenn magát, így az államtól, a pártoktól és mindenféle csoportosulástól függetlenül működik. Rendes tagjainak száma 2020-ban 130, a pártoló tagoké 10. A társaságnak se fizetett alkalmazottja, se tiszteletdíjas munkatársa nincs, költségtérítést nem fizet. A feladatát mindenki ügyszeretetből, díjazás nélkül látja el. Az elnökség a tagság bizalmát élvezve immár a harmadik ötéves ciklusát tölti változatlan összetételben.

TevékenységSzerkesztés

A társaság tevékenységének két kiemelten fontos területe a tudományos kutatómunka segítése és az ismeretterjesztés.

Tudományos kutatómunkaSzerkesztés

Kutatásokat a társaság nem finanszíroz, viszont évente megrendezi a Magyar Haltani Konferenciát,[3] lehetőséget biztosítva a kutatóknak újabb eredményeik bemutatására és megvitatására. Az eredmények publikálására a társaság ugyancsak évente megjelenő kiadványa, a Pisces Hungarici szolgál,[4] melynek cikkeit az angol nyelvű Zoological Record rendszeresen ismerteti. A társaság kutatással foglalkozó tagjainak zöme egyetemi vagy kutatóintézeti keretek között végzi munkáját, de van köztük egyéni vállalkozó és szabadidejét erre áldozó szakember is. A finanszírozás tehát nem feladata az egyesületnek, ellenben a megoldandó témák fölvetésével olykor szerepe lehet a témaválasztásban. Példa erre a Körösben élő pataki márnák identitásának fölvetése, ami Dr. Antal Lászlót és szerzőtársait egy új faj, a bihari márna leírásához vezette.[5][6]

IsmeretterjesztésSzerkesztés

Az első években vetített képekkel illusztrált előadások jellemezték a társaság ismeretterjesztő tevékenységét, később azonban egyre nagyobb szerepet kapott e területen is az internet.

Az őshonos halaink ismertebbé tétele érdekében 2010-ben bevezették év hala választást,[7] de ekkor még az elnökség döntött ebben a kérdésben. 2011-ben azonban már csak jelölteket állítottak, és internetes közönségszavazás döntött a cím elnyeréséről. A választás egyre népszerűbb, míg a 2011-es „év hala” választásra mintegy 2 500 szavazat érkezett be, a 2020-as év haláról már 14 642 szavazat alapján született döntés.

2012-ben megindították és szolgáltatásként azóta is fönntartják honlapjukon a Mit fogtam? rovatot.[8] Ez beküldött fényképek alapján segíti a horgászokat az általuk fel nem ismert fogott halak azonosításában, így fejlesztve halismeretüket. Új rovatként 2013 januárjában indították el honlapjuk rejtvényoldalát,[9] havonta bemutatva egy-egy Kárpát-medencében előforduló hal fotóját, amely alapján meg kell állapítani a faj nevét. A játékban rendszeresen négy-öt országból, havonta átlag mintegy ötvenen vesznek részt.

A társaság honlapja iránti érdeklődést jelzi, hogy 2011. augusztus 23-i megújításától 2014 végéig 130 országból 72 ezren látogatták meg. A kapcsolatok szélesítése érdekében azonban 2014-ben létrehozták a hozzá szorosan kapcsolódó Facebook-oldalt.[10]

2016-ban a társaság kezdeményezte, hogy 2017-től minden év március 20-a legyen a halak napja. Javaslatukkal az Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya, a Mohosz, a MA-HAL és az akvaristák országos egyesülete is egyetértett, s azóta mindannyian társként vesznek részt a programok szervezésében. 2019-ben a Mohosz közreműködésével a Magyar Haltani Társaság szervezte meg a halak napi országos ünnepséget,[11] melynek ez alkalommal a Tisza-tó partján fekvő Tiszafüred adott otthont.

2018-tól Vizek és halak címmel folyamatos fotópályázatot hirdetett honlapján a társaság,[12] s a beküldött fényképek legjobbjait A hét fotója címmel a honlapján közzéteszi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. „Harka Ákos, Lengyel Péter (2019): Egy független civilszervezet a tudomány és az ismeretterjesztés szolgálatában. Halászat 112/1: 24-25.”.  
  2. MHTT. haltanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. Magyar Haltani Konferencia
  4. Pisces Hungarici
  5. „Antal L., László B., P. Kotlík, Mozsár A., Czeglédi I., Oldal M., Kemenesi G., Jakab F., Nagy S. A. (2010): A Kárpát-medence új halfaja: a bihari márna (Barbus biharicus). Pisces Hungarici 10: 5-14. http://haltanitarsasag.hu/ph10/Antal_et.al_Pisces.Hungarici_2016.pdf .”.  
  6. )
  7. Az év hala
  8. Mit fogtam?
  9. rejtvényoldal
  10. Facebook-oldal
  11. halak napi országos ünnepség
  12. fotópályázat