Malom Lujza

Borbereki Malom Lujza (Kolozsvár, 1821. – Kolozsvár, 1847. március 18.) költőnő. Álneve: Arpadina.

Malom Lujza
Élete
Született	1821. Kolozsvár
Elhunyt	1847. március 18. Kolozsvár
Pályafutása
Írói álneve	Arpadina
Jellemző műfaj(ok)	vers

Élete

Malom Zsigmond erdélyi kormányszéki tanácsos és farczádi Simó Rozália leánya. Anyja kitűnő gazdaasszony lévén, lányát is minden házi dologra megtanította; ő tartotta rendben a házat, kedvvel űzte a női munkákat, különösen kedvelte a fonást. Szerette a színházat, kitűnően zongorázott, orgonált és énekelt; egyszer Liszt Ferenc is meglátogatta és gyönyörrel hallgatta játékát. Értett latinul és beszélt a magyaron kívül németül, franciául, angolul, olaszul és bizonyosan oláhul is. Olvasta a világirodalmi remekeket, fejlesztve ízlését, kedélyét, jellemét. Szerette a bálokat is, a szellemes társaságokat kedvelte. Megismerkedett a környezetbeli írókkal és azok társaságában legjobban érezte magát; különösen Mike Sándorral volt szíves baráti viszonyban. 1845 augusztusában anyjával egy kis utazást tett Erdélyben, ezen utazásáról naplót írt. (Kézirata az erdélyi múzeum-egylet könyvtárában; részleteket közöl belőle Versényi). 1847. február 26-án egy hangversenyen meghűlt és március 18-án meghalt Kolozsvárott.

Költeményei jórészt a kolozsvári Nemzeti Társalkodóban (1839-40) és a pesti Társalkodóban, Honderűben (1847. II. 17. sz.); levelei, fordításai a Reményben, Honderűben (1847), Életképekben (1847. Izora), az Unio (1847) zsebkönyvben jelentek meg. Verseit Döbrentei Gábor akarta kiadni, de halála miatt e terv abbamaradt. Költeményei közül egyet németül Kerbeny közölt Albumában (Dresden, 1854).

Versei szépen összeírva megvannak az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárában, hova Mike Sándor hagyatékából kerültek; több regényt is fordított, melyek szintén kéziratban vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
• Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Bp., Enciklopédia, 1997.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.