Marcus Furius Camillus
Camillus, Marcus Furius (? – i. e. 364) római dictator, censor, hadvezér.
Marcus Furius Camillus | |
![]() | |
Született |
i. e. 446[1] ókori Róma |
Elhunyt |
i. e. 365 (80-81 évesen)[1][2] nem ismert[3] |
Állampolgársága | római |
Gyermekei | Lucio Furio Camilo |
Szülei | nem ismert Lucio Furio Medulino |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | |
Halál oka | fertőző betegség |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Furius Camillus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉleteSzerkesztés
A Furius-nemzetség leghíresebb tagja. i. e. 403-ban censor volt, azután 6 ízben volt tribunus militum, azaz consuli tribunus. 5 alkalommal töltötte be a dictatori rangot. i. e. 396-ban, mint dictator a 10 évig sikertelenül ostromolt Veiit bevette, a legelső hódítást téve Latium határain kívül, s hatalmas zsákmányt ejtett. Több ízben harcolt az aequusok, volscusok, faliscusok ellen, meghódította Capena és Falerii városokat. i. e. 394-ben bevádolták a Vejinél szerzett zsákmány hűtelen elosztása miatt s kénytelen volt száműzetésbe menni. Ártatlansága tudatában azt kívánta, bárcsak még egyszer bajba kerülne Róma, hogy ismét az ő segítségére szoruljon. S csakugyan, mikor a gallok i. e. 391-ben betörtek Latiumba, a római sereget az Alliánál tönkreverték, sőt bevonultak Romába, a várost a Capitolium kivételével elpusztították s felégették, a senatus utolsó szorultságában másodszor is dictatornak választotta Camillust, s hazahívatta a száműzetésből i. e. 390-ben. Camillus összeszedte a menekülő rómaiakat s rövid idő alatt a gallok csapatait teljesen szétverte; ezért hálából második honalapítónak, pater patriaenek nevezték. Miután így a rendet és békét helyreállította, lemondott a dictatorságról. i. e. 389-ben azonban újból dictatornak választották a volscusok, etruszkok és aequusok ellen, kiket le is győzött. Ugyanebben az évben heves küzdelmet fejtett ki a Licinius-féle agrártörvények ellen, s bár elfogadásukat nem tudta megakadályozni, életbeléptetésüket mégis sokáig tudta halasztatni. I. e. 364-ben az akkor dühöngő pestisnek lett áldozata.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Camillus, Marcus Furius
- ↑ Life of Camillus
ForrásokSzerkesztés
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
Elődei: Lucius Valerius Potitus és Cnaeus Cornelius Cossus consuli tribunusok |
|
Utódai: Manlius Emilius Mamercinus és Lucius Iulius Iullus consuli tribunusok |
Elődei: Marcus Valerius Lactucinus Maximus és Quintus Servilius Fidenas consuli tribunusok |
|
Utódai: Lucius Iulius Iullus és Aulus Postumius Albinus Regillensis consuli tribunusok |
Elődei: Caeso Fabius Ambustus és Marcus Valerius Lactucinus Maximus consuli tribunusok |
|
Utódai: Lucius Furius Medullinus és Spurius Postumius Albinus Regillensis consuli tribunusok |
Elődei: Lucius Valerius Potitus Poplicola és Lucius Menenius Lanatus consuli tribunusok |
|
Utódai: Quintus Servilius Fidenas és Lucius Quinctius Cincinnatus consuli tribunusok |
Elődei: Servius Cornelius Maluginensis és Publius Valerius Potitus Poplicola consuli tribunusok |
|
Utódai: Caius Papirius Crassus és Titus Quinctius Cincinnatus Capitolinus consuli tribunusok |
Elődei: Caius Sulpicius Camerinus és Lucius Aemilius Mamercinus consuli tribunusok |
|
Utódai: Lucius Postumius Albinus Regillensis és Lucius Furius Medullinus consuli tribunusok |