Marjay Albert Sándor (Tiszaszentimre, 1806. július 28. – ?) joghallgató, költő.

Marjay Albert Sándor
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

Apja Marjai Albert Tiszaszentimrén volt református prédikátor, anyja Ernestus Mária.[1] Nemes származású volt, szüleit korán elvesztette, majd Túrkevére ment rokonaihoz. Előbb Mezőtúron, azután két évig Debrecenben járta iskoláit. Hosszas barangolás után Esztergomba került, ahol a római katolikus vallásra tért át; a szónoklati és költészeti osztályt is ott járta és a pozsonyi akadémián két évig jogot tanult. További sorsa ismeretlen.

Versei vannak az Uraniában (1829-30.)

Munkái szerkesztés

  • Carmina. Strigonii, 1825. (Janus Pannonius, Életem leírása, versben, magyar és latin versek).
  • Szomorú versezet, melyet boldogult Schönbauer Mihály úr emlékezetének törvénytanuló társai nevében szentelt. Pozsony, 1828.
  • Ode honoribus emin. ac cels. dni principis Alexandri a Rudna et Divék-Ujfalu, s. romanae ecclesiae cardinalis, metrop. ecclesiae Strigoniensis archi-episcopi ... oblata. Pozsony, 1828.
  • Költeményes munkái. 1. köt. A vitéz kút. Rege a magyar előidőből. 2. kiadás. Pozsony, 1829.

Jegyzetek szerkesztés

Forrás szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Magyar Kurir 1829. II. 25.