Mark Simpson

brit zeneszerző, klarinétművész

Mark Simpson (Liverpool, 1988. szeptember 26.– ) brit zeneszerző és klarinétművész. 2006-ban került a figyelem középpontjába, amikor klarinétosként elnyerte a BBC Az év fiatal muzsikusa díjat, csakúgy, mint a BBC Proms/Guardian Az év fiatal zeneszerzője elismerést, s evvel ő lett az első, és mind a mai napig ő az egyetlen zenész, aki meg tudta nyerni mindkét versenyt.[1]

Mark Simpson
Született 1988.szeptember 26
Liverpool
Állampolgársága brit
Nemzetisége angol
Foglalkozása zeneszerző, klarinétos
Iskolái King David High School

TanulmányokSzerkesztés

Simpson a King David középiskolában tanult Liverpoolban, és a Royal Northern College of Music junior tagozatára járt, ahol Nicholas Coxnál tanult klarinétot[2] és Gary Carpenternél zeneszerzést.[3] A Royal College of Music-on elvégzett félévet követően az Oxfordi Egyetemhez tartozó St. Catherine's College-ba járt, ahol 2008 és 2011 között zenetanszakon tanult. Zeneszerzést a Guildhall School of Music and Drama zenetagozatán Julian Anderson, míg klarinétot Mark van de Wiel oktatott neki.[4]

Klarinétos életpályaSzerkesztés

Simpson iskolásként a National Youth Orchestra of Great Britain klarinétosa lett.[3] 2006. május 20-án elnyerte a BBC Az év fiatal muzsikusa címet, és az Northern-Sinfóniával Nielsen klarinétversenyét játszotta, Yan Pascal Tortelier vezényletével, a The Sage Gatesheaden koncertcsarnokban.

A következő évben a BBC Proms záróestjén lépett fel a londoni Hyde Parkban, ahol Artie Shaw Concerto klarinétra című darabját adta elő. 2008. július 3-án Liverpoolban játszott, ahol Emily Howard Liverpool, The World in One City című darabjának premierjén szóló klarinétművészeként lépett fel a Liverpooli Ifjúsági Zenekar és ötszáz általános iskolás gyerek társaságában.[5]

További kiemelkedő koncertjei: Magnus Lindberg Clarinet Concertoja a BBC Filharmonikusokkal a 2018-as Promson,[6] John Adams Gnarly Buttons című műve a BBC National Orchestra of Wales-szel előadva, valamint a Royal Liverpool Philharmonic-kal, a Royal Northern Sinfoniával, a City of London Sinfoniával és a BBC Concert Orchestrával volt fellépései.[1]

Simpson új műveket is íratott magának, ilyenek voltak többek között Simon Holt Joy Beast című, basszusklarinétra írt műve (2017),[7] és Edmund Finnis Négy duettje klarinétra és zongorára (2012).[8]

Zeneszerzői életpályaSzerkesztés

Simpson munkásságára számos zeneszerző volt hatással, többek között Ligeti György, Thomas Adès, Julian Anderson, Mark-Anthony Turnage, John Adams, Helmut Lachenmann, Cornelius Cardew, Pierre Boulez, Karlheinz Stockhausen és Luigi Nono.

Inspirációt merített a festészetből és a költészetből egyaránt. Olyan művekben öltött ez testet, mint az Ariel (2009), amelyet a Sylvia Plath azonos című költeménye inspirált,[9] vagy az A mirror fragment…(2008), amely Melanie Challenger verse ihletett.[10]

Simpson korai művei közé tartozik az It Was As if the Earth Stood Still (2005) című darab, amelyet a BBC Radio 3 „Hear and Now” című műsorában hangzott el először 2005 novemberében,[11] és a Lov(escape) klarinétra és zongorára, amelyet klarinéton Simpson maga játszott a BBC Az év fiatal muzsikusa díj döntőseként 2006 szeptemberében.

Első nagy zenekari megbízása a Threads for Orchestra volt a Royal Liverpool Philharmonic and National Youth Orchestra of Great Britain részére, melynek bemutatója a The Sage Gateshead-ben volt 2008. április 1-jén.

2014-ben Simpson kapta meg az öt Sky Academy Művészeti Ösztöndíj egyikét. Ösztöndíjasként írta meg The Immortal című oratóriumát, amelyet a BBC Filharmonikusok mutattak be 2016-ban. Ezért a művéért South Bank Sky Arts Award díjjal tüntettek ki klasszikus zene kategóriában.[12] 2015-ben kinevezték a BBC Filharmonikusok társult zeneszerzőjévé.[13]

További jelentős alkotásai közé tartozik Israfel (2015), melyet a BBC Scottish Symphony Orchestra mutatott be,[14] és a Sparks, amelyet a 2012-es Proms záróestéjére rendeltek meg tőle.[1]

Simpson első, 2016-ban bemutatott, Pleasure című operáját az Opera North, a Royal Opera és az Aldeburgh Music megrendelésére készítette. A bemutató szereplői között szerepelt Lesley Garrett, Steven Page és Anna Fewmore.[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Mark Simpson: Biography. www.boosey.com. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  2. Mark Simpson interview: Liverpool-born classical composer | Your Move (brit angol nyelven). YM Liverpool, 2017. január 3. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  3. a b (2020. október 3.) „Mark Simpson (clarinetist)” (angol nyelven). Wikipedia.  
  4. Bachtrack Composers Project: Mark Simpson (b.1988) (angol nyelven). bachtrack.com. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  5. BBC - Liverpool - Capital of Culture - Capital of Culture events (angol nyelven). www.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  6. Prom 4: Mark Simpson impresses in Lindberg's Clarinet Concerto (angol nyelven). bachtrack.com. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  7. Simon Holt & BBC Philharmonic: Joy Beast (angol nyelven). BBC Music Events. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  8. Edmund Finnis | Four Duets (angol nyelven). Rhinegold, 2012. december 1. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  9. Mark Simpson - Ariel. www.boosey.com. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  10. Bachtrack Composers Project: Mark Simpson (b.1988) (angol nyelven). bachtrack.com. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  11. BBC - (none) - Hear And Now - 5 November 2005. www.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  12. Jones, Catherine: Liverpool composer Mark Simpson wins a prestigious Sky Arts Award (angol nyelven). Liverpool Echo, 2016. június 6. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  13. Mark Simpson named as the BBC Philharmonic's new Composer in Association (angol nyelven). Gramophone. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  14. 5:4: Mark Simpson – Israfel (World Première) (brit angol nyelven). 5:4, 2015. május 6. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  15. Pleasure; Tannhäuser – review (angol nyelven). the Guardian, 2016. május 1. (Hozzáférés: 2021. február 21.)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mark Simpson (clarinetist) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.