Mars Odyssey

amerikai űrszonda, 2001
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 23.

A Mars Odyssey (vagy 2001 Mars Odyssey, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia regénye után) űrszonda, melyet a NASA küldött a Marshoz 2001-ben. A Mars Odyssey űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryjában fejlesztették ki, a kivitelezésére a Lockheed Martin vállalat kapott megbízást.

Mars Odyssey
A Mars Odyssey Mars körüli pályán
A Mars Odyssey Mars körüli pályán

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségNASA NASA
GyártóLockheed Martin
Küldetés típusaOrbiter
Összköltség297 millió  USD
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma2001. április 7.
Indítás helyeUSAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
HordozórakétaDelta II
Megérkezés2001. október 24.
Meghosszabbítás2010. szeptember[1]
Az űrszonda
Tömeg758 kg
Energiaellátás750 W
PályaMars körüli napszinkron pálya
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Odyssey témájú médiaállományokat.

Küldetés

szerkesztés

A Mars Odyssey 2001. április 7-én indult a floridai Cape Canaveral légibázisának 17A jelzésű indítóállványáról. 2001. október 24-én érte el a Marsot. 2002. január 30-án állt végleges poláris pályára összetett levegőfékezéssel. A tudományos megfigyelések 2002. február 18-án kezdődtek. A küldetés első három évében az űrszonda tudományos megfigyeléseket végzett, azóta kommunikációs közvetítőként működik a későbbi (főleg a 2003-ban indult Mars Exploration Rovers) leszállóegységek és a Föld között. Az űrszonda egyik legnagyobb felfedezését 2002. május 28-án tette, hiszen nagy mennyiségű hidrogént talált a vörös bolygón.

2010. december 16-án megdöntötte elődje, a Mars Global Surveyor rekordját, így jelenleg a Mars Odyssey a leghosszabb ideig a Marsot kutató szonda, amely a tervek szerint a Mars Science Laboratory 2012-ben esedékes landolását is segíti majd.[2]

  • THEMIS (Thermal Emission Imaging System) – hősugárzásmérő. Feladata infravörös és optikai tartományban felvételek készítése a Mars felszínéről. Célja a marsfelszín hőmérsékleti tulajdonságainak és a különböző ásványok összetételének vizsgálata. Nagy segítséget jelentett a felszíni képződmények elemzésében és a felszín alatti magasabb hőmérsékletű területek vizsgálatában is. A THEMIS rendszert a Santa Barbara Remote Sensing (Raytheon) építette és az Arizona Állami Egyetemről irányítják. (THEMIS honlap)
  • HEND (High Energy Neutron Detector) – neutrondetektor
  • GRS (Gamma Ray Spectrometer) – gamma spektrométer (GRS honlap Archiválva 2019. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  • MARIE (Mars Radiation Environment Experiment) – sugárzásmérő (MARIE honlap)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Odyssey témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak

szerkesztés

Külföldi oldalak

szerkesztés

Kapcsolódó anyagok

szerkesztés
  • Az Arizonai Állami Egyetem és a Google együttműködésének eredményeként, a THEMIS csapat programozóinak segítségével és nagy mennyiségű THEMIS adat felhasználásával jött létre a Google Mars weboldal. A készítésekor aktuális, jó minőségű THEMIS infravörös adat kb. 300 m/pixeles felbontásban tekinthető meg az "Infrared" gombra kattintva.
  • 2006-ban jelent meg a THEMIS infravörös/vizuális fényképezőgép által, a Valles Marineris kanyonról készített mozaikja. MOLA adatok segítségével 3D-s modell is készült a területről, amelynek videója itt látható.
  • További THEMIS mozaik képek itt találhatóak.
  • A THEMIS által készített képek archivuma itt található (kereshető formában). Az adatbázist 3 hónaponként frissítik a legfrissebb képekkel.
  1. Frey, Sándor: A Mars Odyssey pályamódosítása. Űrvilág.hu, 2008. október 11. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
  2. NASA's Odyssey Spacecraft Sets Exploration Record on Mars (angol nyelven). JPL. [2021. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 17.)