Matilda-effektus
A Matilda-effektus egy általános előítélet a női kutatók eredményeivel szemben, melyeket inkább férfi kollégáiknak tulajdonítanak. Először Margaret W. Rossiter tudománytörténész írta le a jelenséget 1993-ban.[1]
A kifejezés az amerikai nőjogi aktivistáról, Matilda Joslyn Gage-ről kapta a nevét, aki először figyelte meg a fenti folyamatot a XIX. század végén. A kifejezéshez szorosan kapcsolódik a Robert K. Mertonján: ugyanazért a munkáért sokkal nagyobb eséllyel jut elismeréshez egy ismertebb kutató, mint ismeretlen kollégája.
Rossiter számos példát hoz a hatás bemutatására, többek közt a XI.-XII. században alkotó Salernoi Trotula olasz orvost, akinek munkáit gyakran férfi szerzőknek tulajdonítottak, ráadásul a női oktatókkal és orvosokkal szembeni ellenséges gondolkodás okán gyakran a létezését is tagadták. Rossiter XX. századi esteket is feldolgoz, többek között Marie Curie-ét, aki 1903-ban kizárólag férje és a svéd matematikus és Nobel-bizottsági tag Magnus Goesta Mittag-Leffler követelésére kaphatta meg férjével megosztva a fizikai Nobel-díjat.[1]
Kutatások szerkesztés
Az egyik Matilda-effektust vizsgáló kutatás több, mint ezer publikációt elemzett 1991 és 2005 között, és megmutatta, hogy a férfi tudósokat sokkal többen citálják, mint női kollégáikat.[2] Egy másik, holland tanulmány arra az eredményre jutott, hogy Hollandiában a professzorjelöltek értékelését befolyásolja az hogy melyik nemhez tartoznak,[3] de hasonló eredményre jutottak olasz,[4] spanyol[5] és amerikai[6] tanulmányok. Svájci kutatók vizsgálatából kiderült, hogy a médiában sokkal többször szólaltatnak meg férfi tudósokat, ezzel tovább erősítve a Matilda-effektust és a női kutatókkal szembeni sztereotípiákat.[7]
Nem csak a hivatkozások és a média, de a szakmai díjakból is kevésbé részesülnek a női kutatók, mint a férfiak egy amerikai vizsgálat szerint, bár ez a tendencia csökkenést mutat, sokkal hangsúlyosabb volt az ezredforduló előtt, mint utána.[8]
Források szerkesztés
- ↑ a b Rossiter, M. W. (1993). The Matthew Matilda effect in science. Social studies of science, 23(2), 325-341.
- ↑ Knobloch-Westerwick, S., Glynn, C. J., & Huge, M. (2013). The Matilda Effect in science communication an experiment on gender bias in publication quality perceptions and collaboration interest. Science Communication, 35(5), 603-625.
- ↑ Van den Brink, M., & Benschop, Y. (2012). Gender practices in the construction of academic excellence: Sheep with five legs. Organization, 19(4), 507-524.
- ↑ Cerroni, A., & Simonella, Z. (2012). Ethos and symbolic violence among women of science: An empirical study. Social Science Information, 51(2), 165-182.
- ↑ Jiménez-Rodrigo, M. L., Martínez-Morante, E., del Mar García-Calvente, M., & Álvarez-Dardet, C. (2008). Through gender parity in scientific publications. Journal of epidemiology and community health, 62(6), 474-475.
- ↑ Hegarty, P., & Walton, Z. (2012). The consequences of predicting scientific impact in psychology using journal impact factors. Perspectives on Psychological Science, 7(1), 72-78.
- ↑ von Roten, F. C. (2010). Gender differences in scientists’ public outreach and engagement activities. Science Communication.
- ↑ Lincoln, A., Pincus, S., Koster, J., & Leboy, P. (2012). The Matilda effect in science: Awards and prizes in the United States, 1990s and 2000s. Social studies of science, 0306312711435830.