Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye
A Mecheleni főegyházmegye vagy Mechelen-Brüsszeli érsekség (hollandul: Aartsbisdom Mechelen-Brussel) a belga katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró püspöksége. Az érsekség egyike a Belgium területén létrehozott nyolc püspöki kerületnek, élén a mindenkori mechelen-brüsszeli érsek áll, aki egyben a belga katolikus egyház prímása.
| Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye | |
 | |
| A Szent Rumbold-katedrális, előtérben Ausztriai Margit szobra | |
_avec_ornements_ext%C3%A9rieurs.svg) | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Belgium |
 é. sz. 50° 50′ 48″, k. h. 4° 21′ 09″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 3635 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 2 950 000 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 1 886 000 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Jogelőd | Roman Catholic Archdiocese of Mechelen |
| Alapítás ideje | |
| Székesegyház | |
| Vezetése | |
| Térkép | |
 | |
| Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye | |
| Honlap | |
| Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye weboldala Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A főegyházmegye székesegyháza a mecheleni Szent Rumbold-katedrális, valamint társszékesegyháza, a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház. Jelenlegi főpásztora Godfried Danneels bíboros, a Belga Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.[1]
Központi fekvése miatt a Bruggei egyházmegye kivételével minden belga egyházmegye szomszédos a főegyházmegyével. A főegyházmegye fennhatósága kiterjed Flamand-Brabant, Vallon-Brabant tartományokra, a Brüsszel fővárosi régióra, valamint Antwerpen tartomány nyolc közigazgatási körzetére.
Története szerkesztés
A mecheleni egyházmegye jelenlegi ragját 1559-ben II. Fülöp spanyol király uralkodása alatt kapta. Fülöp függetleníteni akarta a Tizenhét Tartományt egyházi szempontból a szomszédos Német-római Birodalomtól, illetve a Francia Királyságtól. Mechelen mellett Utrecht és Cambrai püspökségét emelte még főegyházmegyei rangra.
Terület és szervezete szerkesztés
A főegyházmegye teljes területe 3.635 km², területén mintegy 2,5 millióan laknak. 2007-ben 705 pap működött a főegyházmegyében, illetve más egyházmegyékből 145 papot rendeltek ide. Emellett 92 esperes, 197 világi személy, 160 kolostor és 425 apácazárda volt. Utóbbiakban 2003-ban 1419 szerzetes és 3139 apáca élt.
A környező országok (Hollandia, Németország) gyakorlatával ellentétben Belgiumban nem áll rendelkezésre adat a főegyházmegyében élő katolikusok számáról, a keresztelések és az egyházi esküvők, stb. számáról. Az utolsó rendelkezésre álló adat 1998-ból származik.
Az érsek székhelye Mechelenben, a Szent Rumbold-katedrális háta mögött, a Wollemarkt 15 cím alatt található érseki palotában van.
Belgium nyelvi felosztása miatt a főegyházmegye kétnyelvű, és három esperességre osztották fel:
- a kétnyelvű brüsszeli kerület (élén Jozef De Kesel segédpüspök)
- a flamand nyelvű Flamand-Brabant és Mechelen kerület (Jan De Bie püspök)
- a francia nyelvű Vallon-Brabant kerület (Remy Vancottem püspök)
A főegyházmegye működését ezen felül még három szakirányú főesperesség segíti:
- A holland és francia nyelvű oktatás esperessége, élén Joseph Portaels és Jean Janssens esperesek
- A hitéletért felelős esperesség, élén Martha Lathouwers és Elisabeth Schmid nővérek
- A főegyházmegye működéséért felelős esperesség, élén Patrick du Bois esperes.
Az esperességek munkáját a főesperes (az érsek egyik legfőbb segítője), Etienne Van Billoen koordinálja.
A francia nyelvű kerület Brüsszel déli határainál kezdődik, az elmúlt években a fővárosból kitelepülők, valamint a Louvain-la-Neuve-ben kialakított francia nyelvű campus miatt a hívők száma gyarapodott.
A flamand nyelvű kerületben lakik a főegyházmegye lakosságának nagy része és ennek megfelelően egyes plébániák, mint például Scherpenheuvel, Halle és Hanswijk (Mechelen városában) meglehetősen zsúfoltak.[2]
A főegyházmegyében 33 esperesség és 660 plébánia működik.
Működése szerkesztés
Belgium demográfiai sajátosságai miatt a főegyházmegyének különleges kihívásokkal kell szembenéznie. Területén belül megtalálhatók Belgium két nagy nyelvi és kulturális közösségének tagjai, illetve Brüsszelben a nemzetközi intézményekben dolgozó külföldiek és bevándorlók. A szociális és nyelvi változásokkal, szegénységgel és multikulturalizmussal foglalkozó csoportok jöttek létre az egyházmegyén belül, hogy működését segítsék, ezen túl számos alapítványt működtet a szegények, illetve a bevándorlók megsegítésére.
Az oktatás területén nagy jelentőségű a főegyházmegye területén található Leuveni Katolikus Egyetem, amelynek holland nyelvű campusa Leuven-ben, a francia nyelvű Louvain-la-Neuve-ben működik. Mindkét helyszínen jelentős lelkipásztori tevékenység folyik.
Szuffragán egyházmegyék szerkesztés
Szomszédos egyházmegyék szerkesztés
- Tournai-i egyházmegye (délnyugat)
- Genti egyházmegye (északnyugat)
- Antwerpeni egyházmegye (észak)
- Hasselti egyházmegye (kelet)
- Liège-i egyházmegye (délkelet)
- Namuri egyházmegye (dél)
