Megalograptus

fosszilis ízeltlábú-nem

A Megalograptus a fosszilis eurypteridák (Eurypterida) osztályába (vízi skorpiók) és a Megalograptidae családjába tartozó nem.

Megalograptus
Evolúciós időszak: Ordovícium
A Megalograptus welchi maradványai
A Megalograptus welchi maradványai
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Eurypterida
Öregcsalád: Megalograptoidea
Család: Megalograptidae
Nem: Megalograptus
Miller, 1874
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Megalograptus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Megalograptus témájú kategóriát.

Rendszerezés szerkesztés

A nembe az alábbi 5 ismert faj tartozik:

Tudnivalók szerkesztés

A Megalograptus 460-445 millió évvel élt ezelőtt, az ordovícium korban.

A Megalograptusoknak jó védőeszközeik voltak – tüskéik, ollóik és páncélzatuk. Az állatok 1,2 méter hosszúak voltak. Ők hat lábon jártak, az utolsó pár láb evezőkké alakult. Képesek voltak kijönni a szárazföldre, de itt nehézkesen mozogtak.

Idejük nagy részét a tengerfenéken töltötték, de az édesvízbe és a szárazra is kimerészkedtek. A Megalograptusok a tengerfenekét járták halakat, trilobitákat és más kis állatokat keresve, amelyek fedezéket kerestek a homokban és iszapban. Az állatok a saját fajtársaikat is megették. A Megalograptusokra vadásztak a nagyobb eurypteridák és a hatalmas házasfejlábúak.

A Megalograptusok csak vedléssel növekedhettek. A régi páncélból kibújtak és újat növesztettek. Amíg puha volt az új páncéljuk, az állatok csoportokba gyűltek, így biztonságban érezve magukat. A vedlési idő alatt párosodtak az állatok, mert csak ilyenkor gyűltek többen össze és puha páncéljuk miatt nem veszélyeztették egymás életét.

Források szerkesztés

  • BBC-Science&Nature-Sea monsters facts

További információk szerkesztés