Főmenü megnyitása

A megarai Eukleidész (i. e. 435 körül – i. e. 365 körül) Szókratész tanítványa, valószínűleg a legelső; és Platón idősebb kortársa, a megarai filozófiai iskola alapítója. Filozófiája szerint „Egy a Jó, bár sok néven nevezhető: néha mint bölcsesség, néha mint Isten, néha mint Ész”, valamint „a jó ellentéte nem létezik”.

Megarai Eukleidész
Ókori Görögország
Ókor
Megarai Eukleidész (középkori ábrázolás)
Megarai Eukleidész (középkori ábrázolás)
Élete
Született i. e. 435 körül
Megara
Elhunyt i. e. 365 körül
Pályafutása
Iskola/Irányzat megarai filozófia
A Wikimédia Commons tartalmaz Megarai Eukleidész témájú médiaállományokat.

A megarai Eukleidész valóban Megarában született, és a történelem során rengetegszer összekeverték az alexandriai matematikussal, Eukleidésszel, aki az Elemek c. geometriai munkát írta. A megarai Eukleidésznek nincs fennmaradt műve, és életéről sem tudunk túl sokat. Miután Szókratészt halálra ítélték Athénban, Eukleidész Megarába ment, ahol otthona a kivégzett mester többi tanítványának is menedékül szolgált.

Nagy hatással volt rá az eleai filozófia; Eukleidész tanai az eleata és a szókratészi tanok szintéziséből alakultak ki. Az eleaták által vallott Egyet, (melyet Istennek, értelemnek, szellemnek is nevezett) a szókratészi Jóval azonosította, és örökkévalónak, változhatatlannak tartotta. Az ezzel szembenálló, közönséges világkép cáfolata tekintetében a megaraiak (Eubulidész, Sztilpón) Zénón örökébe léptek a szavakkal játszó okoskodás művészetében. A gondolkodást és logikát elsődlegesebbenk tartották a tapasztalatnál; e felfogásuk később erősen hatott a sztoikusokra is.

Eukleidésznek három fontos tanítványa volt: Eubulidész, akinek néha „a hazug paradoxona” felfedezését (elterjedt, de pontatlanabb néven Epimenidész-paradoxont) tulajdonítják; Ikhtüasz, Eukleidész utóda a megarai iskola élén, és korinthoszi Thraszümakhosz, aki annak a Sztilpónnak a tanára volt, aki Kitioni Zénónt, a sztoikus iskola megalapítóját tanította.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Mates, Benson: Stoic Logic.