Mezuza
A mezuza (mezúza, mezüze) (מְזוּזָה többes számban: מְזוּזוֹת) az egyik legismertebb zsidó jelkép.[1] Az ajtófélfára szerelt, gyakran díszes tokba helyezett, pergamenlapra írt imádság.
Története szerkesztés
A mezuza használatát az ősidőkben a mózesi törvény írta elő „s írjátok azokat házad és kapuid ajtófélfáira”. A pergamen a „Halljad Izrael” kezdetű ima első két versszakát tartalmazza. (Mózes V 6:4-9)
A hagyomány szerint a mezuzát, ami többek között az egyiptomi tizedik csapásra emlékeztet a bejáratnál, és olyan helyiségek ajtaján kell elhelyezni, ahol étkezni, vagy aludni szoktak (ezért például a zsinagóga ajtajára nem szokás kitenni). Ettől az előírástól a gyakorlatban sokan eltérnek, mert manapság általában csak a bejárati ajtóra szerelnek mezuzát, míg mások irodák, laboratóriumok ajtaján is így jelzik, hogy itt zsidók vannak, míg mások a lakásuk ajtajára is félnek kitenni, mivel jelzi, hogy az adott lakásban zsidók laknak.
A mezuza tokja (bájit) készülhet fából, fémből, bakelitből, alabástromból, csontból, kőből vagy bármi arra alkalmas anyagból. Az alakjára a legfontosabb megkötés, hogy a felső egyharmadán legyen egy ablak, hogy a „Mindenható” felirat (Saddáj) látható legyen, vagy ugyanitt legalább a sin betű legyen feltüntetve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ www.zsido.hu – Vallás/Zsidó jelképek/Mezuza (magyar nyelven). © 2009 Makabi Kft.. [2012. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 12.)
Források szerkesztés
- Magyar zsidó honlap [1] Archiválva 2012. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Laboratórium ajtajára is szerelnek [2]
- A szöveg [3]
- http://regi.sofar.hu/hu/node/26994