Főmenü megnyitása

Milorad "Miša" Pavić (Valjevo, 1921. november 21.Valjevo, 2005. augusztus 16.[1]), jugoszláv-szerb labdarúgó, edző.

Milorad Pavić
1975-ben az SL Benfica edzőjeként
1975-ben az SL Benfica edzőjeként
Személyes adatok
Teljes név Milorad Pavić
Születési dátum 1921. november 11.
Születési helyValjevo, Jugoszlávia
Halálozási dátum 2005. augusztus 16. (83 évesen)
Halálozási helyValjevo, Szerbia és Montenegró
Állampolgárság jugoszláv
Edzőség
IdőszakKlub
1957-1964jugoszláv Crvena zvezda
1964-1967belga Standard de Liège
1968-1969belga Club Brugge
1969-1971belga RFC Liège
1972-1974spanyol Athletic Club
1974-1975portugál SL Benfica
1975-1977spanyol Málaga CF
1977-1978francia FC Rouen
1978jugoszláv FK Vojvodina
1978-1979portugál Sporting CP
1980-1983spanyol Celta Vigo
1983-1984spanyol RCD Espanyol
1985-1987belga Standard de Liège
1987-1988belga Standard de Liège

PályafutásaSzerkesztés

Hazájában a Crvena zvezda és az FK Vojvodina edzője volt.

Ezt követően edzősködött a belga Club Brugge (1967-1969), és Standard Liège csapatainál, utóbbi együttes kispadján három különböző időszakban is ült.[2] (1964-1967, 1985-1986, 1987-1988) Portugáliában a Benfica (1974-1975) és a Sporting CP (1978-1979) vezetőedzője volt, de megfordult Spanyolországban is, az Athletic Bilbaónál (1972-1974), a Málagánál (1975-1977) és a Celta Vigónál (1980-1983).[3][4] Jugoszlávián kívül ismert beceneve „Michel” volt. A sajtó Vas kesztyűs úriembernek jellemezte.

Fiatalkorában Pavićot túszul ejtették a németek a második világháborúban.

Miután aktív karrierjét befejezte, a Crvena Zvezda edzője lett és és háromszor nyerte meg a jugoszláv nemzeti bajnokságot (1958-1959, 1959-1960, 1963-1964), valamint nyert három jugoszláv kupát is (1958, 1959, 1964). Hét szezont között 1957 és 1964 között a belgrádi csapat kispadján, 216 hivatalos mérkőzésen 113 győzelem, 52 döntetlen, és 51 vereség a mérlege.

Pavić két belga kupagyőzelmet ünnepelhetett a Standard Liege edzőjeként (1966 1967), a spanyol Copa del Rey-t, azaz a Király Kupát az Athletic Bilbaóval (1973), a portugál bajnoki címet pedig a Benficával hódította el az 1974-1975 idény végén.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés