Mintavételezési frekvencia
A digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező a mintavételezési frekvencia, vagy mintavételezési gyakoriság (angolul: sampling frequency).
A mintavételezési frekvencia az az adott frekvencia, amely megadja, hogy az A/D (analóg-digitális átalakító) hány mintát vesz az adott adattárolón található jelből másodpercenként.
A szabványos zenei CD-lemez mintavételezési frekvenciája 44,1 kHz. Természetesen a mintavételezés gyakoriságával javul a felvétel minősége. Legtöbbet használt jelölése:
Néhány mintavételezési frekvenciaadat
szerkesztés| Mintavételezési frekvencia | Felhasználás |
|---|---|
| 8000 Hz | telefon, az emberi hang átvitelére. |
| 11 025 Hz és 22 050 Hz | Alacsonyabb minőségű PCM és MPEG felvételeknél használják. |
| 32 000 Hz | Videokamerákban található miniDVD-knél használják. |
| 44 056 Hz | A PCM adapterek használják NTSC videokazettáknál. |
| 44 100 Hz | a legtöbbet használt mintavételezési frekvencia például az MPEG-1(VCD, SVCD, MP3) által. |
| 47 250 Hz | a világ első kereskedelmi forgalomban kapható PCM hangrögzítői használták. |
| 48 000 Hz | digitális hang, felhasználása: digitális TV, DVD, filmek és profi hangfelvételek. |
| 50 000 Hz | az első kereskedelmi hangfelvevők 3M-el és Soundstreamel a 70-es évekből |
| 50 400 Hz | Mitsubishi X-80 digitális hangrögzítő mintavételezési frekvenciája |
| 88 200 vagy 176 400 Hz | Profi hangrögzítők és keverők használják |
| 96 000 vagy 192 000 Hz | DVD-Audio, a Blu-Ray és a HD-DVD használja |
| 2 822 400 Hz | A Sony és a Philips szuper audio CD-je "Direct Stream Digital" technológiával |
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sampling rate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.