Dimitrije "Mita" Popović (szerbül: Мита Поповић) (Baja, 1841. július 3.Budapest, 1888. június 8.) magyarországi szerb költő, író.

Mita Popović
Élete
Született1841. július 3.
Baja
Elhunyt1888. június 8. (46 évesen)
Budapest
Nemzetiségszerb
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, dráma
Irodalmi irányzatromantika

Életrajza

szerkesztés

Nagyon szegény szerb családban született. Apja Naum Popović, anyja Julijana Kresojević volt. Két fiútestvére (Gyena és Joca) és egy lánytestvére (Milica) volt. 1852-ben apja meghalt és a család még szegényebb lett. Anyja azt szerette volna, ha fia szerzetes lesz, ezért Karlócára küldte tanulni. Azonban Mita 1855-ben visszatért Bajára elvégezni a gimnáziumot, ami anyjának nem tetszett.

6 évvel később érettségizett és professzora, Kalmár József és a bajai bíró ajánlásával jogot tanult Pesten. Ekkor lett a Tökölyanum tagja. 1863-ban kitűnő eredménnyel letette az államvizsgát, majd egy évvel később letette a jogvizsgát, hogy a bíróságon dolgozhasson. 1869-ben ügyvédként kezdett el dolgozni a bajai magisztrátuson. 1871-ben elvette Mila Savićot.

1877-ben, mikor a magyarok megünnepelték az oroszok feletti török győzelmet, Mita Popović nem tartott velük, ezért elűzték a városból. Újvidéken telepedett le, majd a következő évben átköltözött Zomborba. Ezután lelki beteg lett és két év múlva Budapesten elmebajban meghalt.

Munkássága

szerkesztés

Mita Popović gyermekkorában nem vagy igen rosszul beszélt szerbül. A verseit magyar nyelven kezdte el írni és nagyon elismert lett. Hatással voltak rá: Petőfi Sándor, Arany János és Vörösmarty Mihály. Szerbül 1862-ben kezdett el tanulni, de még abban az évben megírta első versét az Oj-t. A vers depresszív, sötét gondolatokkal volt tele.

Romantikus stílusban írt és a versei gyorsan nagy sikert arattak, amelyekre dalokat is írtak (Jovan Paču, Aksentije Maksimović, Mita Topalović, Dragutin Blažek, stb.). A versei a Danicában, a Letopis Matica Srpska-ban, a Golubban, a Preodnica-ban, a Javorban is megjelentek. A legismertebb versei a Vid napról, A hársfa alatt.

  • Márkó királyfi

Történetek

szerkesztés
  • Néró
  • Ibrahim
  • Vartolomi éjszaka
  • Szemiramida
  • Véres trón
  • István az utolsó bosnyák király
  • Jován cár
  • Erős költő (kézirat)
  • Gradinja és Nemanja fia (kézirat)
  • A mi falusiaink (színpadi darab)

Fordításai

szerkesztés

Mita Popović fordította le szerbre Petőfi Sándort, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt. Ezen kívül Puskint, Byront.

  • Мара Кнежевић: Књижевно дело Мите Поповића (2002, Zombor)
  • Стојан Бербер: Светлосна изворишта (1975, Zombor)
  • Mita Popović, a kétnyelvű irodalmár. In: Káich Katalin: A bogyófák árnyékában. Tanulmányok Zombor művelődéstörténetéből. I. kötet. Újvidék, Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság, 2006, pp. 159-171.