Főmenü megnyitása

Muhammad Balfas

indonéz költő, író, irodalomkritikus
(Mohamad Balfas szócikkből átirányítva)

Muhammad Balfas (Krukut, 1922. december 25.Jakarta, 1975. július 5.) indonéz költő, író, irodalomkritikus.

Muhammad Balfas
M Balfas Kesusastraan Indonesia Modern dalam Kritik dan Essai 1 (1962) p228.jpg
Élete
Született 1922. december 25.
Krukut
Elhunyt 1975. július 5. (52 évesen)
Jakarta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad Balfas témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Indonéziai arab családból származott, középiskolai tanulmányai elvégeztével napilapok munkatársa, később a Masjarakat című folyóirat szerkesztője volt. Költői pályáját az Angkatan ‘45 irányvonalának szellemében kezdte meg, későbbi munkásságát hazája történelmének nehéz időszakai, valamint az intervenciós háború élményei határozták meg; novelláin is ezen benyomások hatása figyelhető meg. Legfontosabb munkája az 1952-ben megjelent Lingkaran-lingkaran Retak (Törött körök) című elbeszélésgyűjtemény. Kritikai munkássága is jelentős.

MűveiSzerkesztés

Novelláskötetek, folyóiratokban megjelent elbeszélésekSzerkesztés

  • Lingkaran-Lingkaran Retak, Jakarta: Balai Pustaka, 1952
  • Orang-orang Penting, Star Weekly, No. 610, Th. XII, 7 September 1957
  • Dosa Tak Berampun, Lenita, No. 11, Th. 1, November 1951
  • Kampung Tjawang, Orientatie, No. 44, Januari—Juni 1952

RegénySzerkesztés

  • Retak, 1964
  • Si Gomar

DrámaSzerkesztés

  • Tamu Malam (rádiójáték), Jakarta: RRI, 1957

Kritikai munkákSzerkesztés

  • Suling Emas, Jakarta: Djambatan, 1956
  • Anak-anak Kampung Jambu, Jakarta: Djambatan, 1960

BiográfiaSzerkesztés

  • Dr. Tjipto Man goenkoesoemo Demokrat Sedjati, Jakarta/Amsterdam: Djambatan.

Balfas mint easter eggSzerkesztés

Alkalmasint családi neve kiejtett változatának egybeesése egy, a szlenghez tartozó köznévvel szolgáltatta az alapot a makacs szóbeszédnek, mely szerint a Világirodalmi lexikon róla szóló szócikke „marháskodás”, szándékos koholmány az olvasó megtévesztésére, illetve egy régi szótárszerkesztői hagyomány felelevenítésére. Időről időre fel is melegítik az anekdotát (egyes változatok még azt is tudni vélik, kinek a tréfája volt a szócikk a lexikon szerkesztőségén belül).[1][2]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabó Tibornak a Literán megjelent cikke például Szörényi Lászlót nevezi meg, aki viszont tagadja, hogy ő lett volna, de szintén fiktívnek tudja a Balfas-szócikket (2011-04-11, Kossuth Rádió, Napközben c. műsor).
  2. http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/527 Bárdos Józsefnek az Irodalmi Jelenben megjelent cikke.

ForrásokSzerkesztés

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970.